- Charles, te sosem szeretnél belém - jelentette ki nehéz szívvel, remegő lehellettel.
A férfi hallgatott, az ajkai szétnyíltak válaszra, de Valery hevesen kilépett az autóból. Charles ingatag léptekkel követte. A liftben a hátát a falnak döntötte, a párját figyelte, ahogyan feszülten az ajkát mardossa. A szó meghalt közöttük, még részegen is észrevette, a nő mennyire magába fordult. Forgott vele a világ, érezte nem tudná most kibékiteni, amikor egy normális beszélgetés is nehezére esne.
Leült a kanapéra és levette a zakóját, a nyakkendőjét félredobta a földre. A hajába túrt, még mindig bódult volt, mintha egyre inkább. Kezdte úgy érezni, hogy itt ragadt, örökkévalóság míg Valeryt megvárja, hogy végezzen a tusolással. Lehúzta a szövet nadrágját, az is a többi ruhája mellett landolt a földön. Annyira elmelegedett, a homloka izzadt, az alkohol mellékhatásának tudta be. Szédült, a fáradtság számlájára írta.
Valery sokáig húzza még az időt? Charles elterült az ágyon, a szempilláit húzta le az álom. Nem érzett szégyenérzetet, a gátlásai eltompultak. Nem is gondolt bele, hogy mennyire illetlenül meztelen. Boxerben és ingben volt, az arca elvörösödve. Ügyetlenül kioldotta az ingje felső gombjait, aztán feladta.
- Charles, használhatod a...
Valery megfagyott, a hangja elhalt. Közelebb lépett hozzá, hogy kostatálja miért nem fog választ kapni. Elaludt. A kanapén. Hiányos öltözetben. Eltépte a tekintetét, elszégyellve magát. Ő semmit sem ivott, nincs mentsége arra, hogy olyan gondolatai legyenek. Már a sötétzöld selyempizsamájába öltözött, készen az alvásra. De hogy aludjon, amikor Charles így... van.
Valery letérdepelt előtte a földre, azt latolgatta, vajon ébressze fel vagy sem. Hogyan aludhatott el félig levetkezve? Charles a telefonjával az egyik kezében szundított el. Valamiért úgy érezte meg kell ragadva ezt a csendes pillanatot, hogy szembesítse magát. Vonzódik hozzá, pokolian.
A szemei önkéntelenül bemérték a testét, noha tudta, hogy tiszteletlenség így megbámulni. De Charles adta így magát. Az ingje meggyűrődött a vállain, feljebb húzva a csípőjénél. Az erős és vastag combjai mellett, a fekete alsónadrágjában erősen kirajzolódott a férfiassága vonala. Valery teste felhevült. Megrázta a fejét, ó még mennyire mocskosnak érezte magát.
A kigombolt ingje félrecsúszott, megvillantva kidolgozott és férfias izmait. Az egyik keze lelógott a heverőről, az ujjai a szönyeget súrolva. A mellkasa ritmikusan és nyugodtan emelkedett és süllyedt. Mély álomba merült, nagyokat szusszant, az ajkai szétnyílva.
Nem volt ébren, hogy megszégyenítse és szembesítse mennyire akarja. A büszkesége miatt soha nem engedné meg magának, hogy oda süllyedjen, hogy lefeküdjön a csapattársával. Lefeküdni vele túl sok mindent tönkretehet. Charles jó színész, de rávenni arra, hogy intimek legyenek egymással már minden határt áthágna. Főleg, hogy ő ígértette meg a férfival, hogy hozzá sem érhet olyan céllal.
Valery az ajkába harapott. Milyen ironikus, hogy közben ő az, aki meghalna azért, hogy hozzáérjen. Ezeket a falakat és szabályokat a saját érdekében húzta fel, hogy még véletlenül se szeressen belé.
Charles mogyoróbarna haja borzos volt, ez is csak attraktívabbá tette. A tekintetét az arcára tapasztotta, hogy ne legeltesse a szemeit más helyeken. Olyan békésen szundított, mintha a világ összes terhe nem húzná le a vállait. Úgy gondolta, annyit most megengedhet magának, ha elmereng.
Arra gondolt, hogy megsokára többet kell majd adniuk a közönségnek, mint egyszerű kézfogás. Maga sem tudta, hogy készen áll erre. A múltkor elsöpörte a csókjaival. Akármennyire is tagadta, hogy élvezte volna, a teste erősen reagált Charles közelségére. Képes lett volna elveszíteni a fejét. Utálta ezt.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Love Game [Charles Leclerc]
FanficCharles sosem gondolta, hogy újra sebezhető lesz. Valery feladata, hogy eljátsszon egy szerelmet a nyilvánosság előtt. Részese lesz egy kegyetlen játéknak, ahol nincs nyertes. ...