Smaragd

Bónusz

Hunter

-Helyzet?
    Szól Isaac a telefonba.
-Henderson itt van.
     Feszült csend telepedik ránk.
Ennek nem kellett volna megtörténnie. Nem véletlenül állítottam Tristanra ezt a két hülyegyereket, akik nem is olyan hülyék. A legjobb embereim közül valók, és mégis simán félre tudták őket vezetni, mert egy pillanatig nem figyeltek. Én is csak onnan tudtam, hogy nincs otthon, hogy Ashlyn említette, este az Absynth-be mennek. Ezért volt gyanús, hogy ők a lakás előtt kuksolnak.
-Tristant megtámadták.
-Szórakozol? Hogy tudtak a közelébe menni, ha Maxwellék figyelik?
     Üvölt kikelve magából, és nem hibáztatom, én is üvölteni fogok, amint a klubba érek.
-Tudja, hogy ha Maxék a közelben vannak, esélye sincs egyik emberének sem.
Ne kérdezd honnan tudta, hogy elmegy este, de tudta. Valaki bekopogott hozzájuk a kocsiba, hogy jó címen jár-e, mert a sportorvosával megbeszélt időpontja van konzultációra, de a rendelő helyett, azt a címet kapta tőle. Valószínűleg míg ők a srácra figyeltek Tristan lelépett.
-Ketten vannak! Az egyiknek legalább oda kellett volna figyelni!
     Mély levegőt veszek, hogy ne ordítsam le a fejét. Ez Maxéken kell csattanjon.
-Ezt én is tudom. Már behívattam őket a klubba, csak azt nem tudom kirúgjam-e őket, vagy csak elvegyem tőlük a melót.
-Ezt neked kell eldönteni. Tristan hogy van?
-Eltört az orra, de helyre tettem neki. Szerencsére csak felszínes karcolások.
-Még jó, hogy odaértél.
-Így is későn.
     Húzom el a számat, amit persze ő nem láthat, de a hangomon hallani az önvádat.
-Mi a következő lépés?
-Maximum két napot adok neki. Addigra megtalálom, és bizton állíthatom, nem fog örülni, annak ami rá vár.
-Szólj ha szükség van rám!
     Mindig is szó nélkül segített, ha kellett. És soha nem panaszkodott miatta. Csak ő van tisztában a "munkámmal" és a hátteremmel kapcsolatban, mégis minden erejével támogat, és kiáll mellettem. Nála hűségesebb, jobb barátot nem kaphattam volna.
-Tristan is jelen lesz.
-Megőrültél?
     Kérdezi kétségbeesetten. Lehet mi is olyanok vagyunk egymásnak, mint Axel és Tristan, a szerelmet leszámítva, de attól még ők is nagyon fontosak nekünk. Épp ezért aggódik ennyire.
-Válaszokat akart. Egy kis darabot adtam neki a történetből. Nagyon jól tudod milyen. Nem fogja ennyivel elengedni a dolgot. Megmondta, hogy vagy velem, vagy nélkülem, de ott lesz.
-Bassza meg!
-Lehet kerülni fogja Axelt, hogy ne legyen nagyobb baja senkinek. Ne hagyd összetörni. Van egy olyan érzésem, hogy ezek után nincs az az isten, ami el tudná szakítani Axeltől, és ezt neki is tudnia kell.
-Tudni fogja!