Ashes & Betrayals

18 fejezet

Az arany pompában úszó, dicsőséges Mennyei Bölcsesség csarnokát a feszültség uralta. A csend tapintható volt, még a távoli szellő hangja sem szűrődhetett be.

A terem két oldalán álló udvari tisztviselők és nemesek lehajtott fejjel tisztelegtek, de arcukra kiült a feszültség és a bizonytalanság. A hatalmas cinóber oszlopok és a miniszterek hosszan kígyózó sora között Wang Yibo térdelt a terem közepén, lehajtott fejjel. Sötét, arany és ezüst hímzésekkel díszített ruhája szétterült körülötte.

Vele szemben, a sárkánytrónon a császár ült egyenes háttal; koronázási öltözéke és gyöngyös-láncos koronája méltóságteljes megjelenést tükrözött neki, de tekintete jéghideg és acélkemény volt, amitől az egész trónterem légköre fojtogatóvá vált.

Fagyos és kegyetlen tekintetével ellentétben Yiren hangja elégedetten csengett, amikor megszólalt:

– Wang Yibo, kivégezte az áruló Lang családot. Ezért hercegi rangot adományozok neki, és tízezer mérő földet kap, hogy ott gazdálkodjon és házat építsen. – Yibo keze ökölbe szorult, egyszerre érzett dühöt és rátörő hányingert. – Továbbá, mivel a császári hitves harmadik várandósságát komolyan veszélyezteti az egészsége..., a trónörökös megszületéséig, a császári udvar átköltözik a Nyári Palotába.

Yibo állkapcsa megfeszült, a nyakán az izmok kidudorodtak.

Yiren olyan könnyedén ejtette ki a szavakat, mintha teljesen természetesek lennének, de számára... egy újabb csapás volt a múltból.

Harmadik várandósság?

Yibo magában tajtékzott, majd kíváncsian nézett Jun Hie felé – de úgy tűnt, unokatestvérét is épp úgy meglepték Yiren szavai, mint őt.

– ...Yibo lesz, az ottani felújítási munkálatok felügyelője, mint hűséges alattvalóm.

– Alárendelem magam. – Újra hányinger kúszott fel a torkán, ahogy száját elhagyták ezek a szavak. – Visszafizetem a bizalmát, Felség.

A trónterem hatalmas ajtaja kitárult.

Yibo léptei keményen koppantak a márványlépcsőn, miközben Jun Hie hangtalanul tartotta a tempót, szoros árnyékként követve őt. A többi miniszter és udvari hivatalnok összesúgva, ferde, gyűlölettől izzó pillantással léptek el mellette.

– Fenséged feladata lesz a Nyári Palota újjáépítése? – kérdezte megvető hangsúllyal a sor elejét vezető magas rangú miniszter. Yibo megtorpant és a férfire nézett. Azonnal elöntötte a hasonlóság érzete. Ez a férfi is ott volt, aznap este, a bordélyházban. A miniszter megvetően nézett rá. – Mellette még meg is gazdagodott! Ez a jutalma, amiért elfogta és kiirtotta a Wang család egyik mellékágát. Remélem, hosszú-hosszú élete lesz! – nyújtotta el a szavakat rosszallóan a férfi, majd tovább indult.

– A családja volt. – vetette oda egy másik.

– Ember az ilyen egyáltalán? – köpött a földre egy másik miniszter.

Miközben távoztak, Yibo keze újra ökölbe szorult.

Rettentő dühös volt.

Még Jun Hie is megrémült tőle.

– Úgy tűnik gyilkos ebbé kell válnom... aki szétmarcangolja a gazdáját, és elfoglalja annak házát. – vicsorogta Yibo, a szeme dühösen szikrázott. – Egy veszett farkaskutya leszek! Hívd össze a minisztereket és kultivátor vezetőket.

Jun Hie döbbenten nyelt egyet.

– Mit tervezel, Yibo?

Yibo hangosan és határozottan azt mondta: