01/29.part

1.1K 56 8
                                    

"Angel!" suttogta Liam.

Amikor megláttam Liam-et, s a többieket, azt hittem, hogy ott helyben meghalok. Nem tudom, hogy most mi tévő legyek. Csapdába estem. Nem így akartam. Ennek nem így kellett volna lennie. Nem így kellett volna történnie. A könnyeim kijöttek, s lefolytak az arcomról. Ennyire kétségbeesve, még akkor voltam, amikor Frank fogva tartott. Bárcsak meg se születtem volna. Mi a fenének élek? Megakarok halni. MOST!

Ryan erősen fogott, s észre sem vettem, de már a hátam mögött volt, és úgy fogott le. Próbáltam kiszabadulni, de nem tudtam. Ryan erősebb volt nálam. Elkezdtem a lábammal rugdosni, hogy Tom, és Louis ne tudjon a közelembe jönni, mert felénk tartottak.

"Átvertél engem!" ordítottam Louis képébe, miközben rugdostam, hogy ne tudjanak a közelembe jönni.

"Nem vertelek át, Angel! Csak segítettem." mondta, miközben próbált megközelíteni.

"Rohadtul átvertél. Nem kellett volna megbíznom benned. Ami azt illeti, benned sem Liam!" mondtam gúnyosan.

Liam rám emelte a tekintetét, és könnyes volt a szeme. Lerítt róla, hogy szomorú, hogy bűntudata van. Csalódottnak láttam őt, és meggyötörtnek.

"Sosem hazudtam neked Angel! Én való.." mondta volna tovább, de én félbe szakítottam őt.

"Fogd be! Sosem mondtál nekem igazat! Mindvégig csak hazudtál nekem! Én meg voltam annyira ostoba, hogy minden egyes szavadat elhittem. Utállak téged! Bárcsak sose találkoztunk volna! S rohadtul Sarah-nak hívnak!" ordítottam, miközben a könnyeim folyamatosan csak folytak le az arcomon.

"Angel! Nyugodj meg, kérlek! Segíteni szeretnénk neked!" mondta higgadtan Tom.

"Ne nevetess engem, apuci!" mondtam gúnyosan. "Ha segíteni akarnál, akkor rohadtul nem fognátok rám, azt a rohadt pisztolyt! És te nem nekem akarsz segíteni, hanem a lányodnak, Sophia-n! Én csak egy kellék vagyok nektek! Az sem érdekelne, hogy ha halott lennék. Nem igaz, Ryan? Tudom, hogy csak te is Sophia miatt vagy itt. Nem pedig miattam. S engedj már el!" ordítottam, s jobban elkezdtem ficánkolni Ryan karjában.

"Rendben van. Eltesszük a fegyvert, de akkor te is nyugodj meg, hogy tudjunk beszélni! Rendben?" Tom még mindig higgadtan beszélt hozzám.

Azt hiszi, hogy attól megnyugszok, hogy elteszik a fegyvert? Akkor nagyon rosszul hiszi. Én csak akkor fogok megnyugodni, amikor kijutottam innen.

"Azt hiszed, hogy minden rendben lesz, amikor elteszitek a fegyvert? Addig sosem fogok megnyugodni, amíg Frank-el nem leszek!" jelentettem ki.

"Mit mondtál?" kérdezte Liam.

A szobában mindenki lélegzet visszafolytva várta, hogy válaszoljak, vagy folytassam a mondandómat.

"Megállapottam Frank Montez-el!" jelentettem ki nyugodtan.

Ryan keze, ami tartott, most még erősebb lett, mint idáig volt. Tom nem jutott szóhoz. Akkor, ezek szerint ő is tudja, hogy ki ő. Ryan-ra nézett, és nem igazán tudtam kivenni, hogy most mit is gondol. Liam kikerekedett szemekkel bámult engem. Louis csak nézett, s ő rajta értetlen arckifejezés mutatkozott.

"Ki az a Frank Montez?" kérdezte Louis.

"Ő az a személy, aki megölte a bátyámat, s a feleségét!" jelentette ki Ryan halkan.

"Mi van? Te megőrültél, Angel!" mondta Louis.

"Igen. Ő tartott fogva engem éveken keresztül, s kínzott. De nála van Sophia is. Néhány hete megegyeztünk. És én tartom a szavamat!" mondtam halkan.

Dream or Real?Where stories live. Discover now