My Dark Life [•Befejezett•]

6. rész

Sziasztok! Hát, igyekszem gyorsabban posztolni a részeket, de ugye nem csak ez az egyetlen történetem az ami fut, így nehezebben megy. Figyelmeztetésnek azért kiteszem hogy durva nyelvezet :D És nagyjából ennyi lenne. Jó olvasást :3

My Dark Life

6. rész

*Youngjae pov*

Lángoló arccal állom Daehyun perzselő tekintetét és gondolkodok. Miért csinálja ezt? Jó nézni, hogy ennyire zavarba hoz?

- Ez jó ötlet. - mondja Himchan is aki egyre többet beszél a nap folyamán. Felírja, én pedig elkapom tekintetem Daehyun felől. Vajon ő, hogy táncol szexin?

- Én szerintem ennyi elég és majd még beszélgetünk. - teszi el a papírt Himchan. - Youngjae! Újévkor és karácsonykor is rendezünk ilyet, úgyhogy akkor is szívesen várunk. - néz ismét rám Daehyun.

- Az nem itt alvós ugye? - kérdezem, miközben én is ránézek. Elég volt nekem az is hogy Zelo születésnapján ki tudja, mennyit iszok és Daehyun mellett fogok aludni, aki egyre perverzebb.

- A karácsonyi nem biztos. De az újévi az itt alvós. - vigyorog rám, ami nagyon cukira sikerül.

- Jó. Karácsonykor nem jövök át, mert elutazok szentestére Bangbaedong-ba a nagyszüleimhez. - hajtom le a fejem. Nem akartam visszamenni oda a rossz emlékeim miatt, de rám erőszakolta anya...

- De attól még húzol majd nevet és ajándékozunk! - mondja Zelo mire nekem felfelé görbül a szám.

- Remélem egyikőtök se haragszik emiatt. - nézek körbe sajnálkozó tekintettel.

- Youngjae! Miért haragudnánk? Ez olyan, amit nem mondhatsz le, csak ha azt szeretnéd, hogy haragudjon az egész család. - mondja Himchan én pedig az ölemben lapuló párnát gyömöszölöm. J. D. H. Jung DaeHyun. Ezt már akkor észrevettem mikor hozzám került a párna. Tudom, hogy az övé, de nem tettem szóvá, mert még elvenné tőlem. Akaratlanul is eszembe jutott a csók, amiben részesített. Kár hogy nem mélyítette tovább... nem bántam volna, ha francia csókot kapok tőle. Mikor észhez térek, hogy miken gondolkodok, a többiek már külön témán lovagolnak, így nem akarok magamra hívni a figyelmüket azzal, hogy felpofozom magam. Majd otthon, ha eszembe jut miket gondoltam Daehyunról miközben mellette ültem, akkor megütöm magam. Nem akarok belegabalyodni a témába, ami nem más, mint az újév ezért csak külsőleg hallgatózok a párnát gyömöszölve, mert jó puha. Legszívesebben szétszedném, hogy megnézzem, mi van benne, ami ennyire puha, de annak biztosan nem örülne Daehyun.

- Youngjae te mit gondolsz? - kérdez Jongup mire felkapom a fejem

- Miről? - nézek nagy szemekkel mire Himchan halkan felkuncog.

- Nem is figyeltél igaz? - nevet fel Jongup is én pedig megrázom a fejem. - Pedig értelmes fejet vágtál.

- Arról volt szó, hogy nyáron, pontosabban a születésnapomon elmegyünk túrázni. És talán még sátorozunk is. - világosít fel Daehyun. Bár másról is felvilágosítana... Ismét egy képzeletbeli pofon. Hát a sátorozás olyan szempontból nem jó, hogy nyilvánvalóan Daehyunnal osztoznék. Persze nem mondom el a véleményemet őszintén, mert mindenkinek tetszene, ha elmennénk valahová, ezért rábólintok. Ezek után sem szólalok meg olyan sűrűn, de figyelek. Hamarosan eljön, a pillanat mikor elfogy az üdítő is amit még Himchan meg Daehyun tettek le elénk és elköszönünk. Zelo csak félútig kísért, mert fázott és sietett haza ezért egyedül élvezhettem az esti fényt, levegőt, csendet. Persze siettem, mert féltem egyedül. Mikor hazaértem anya még a konyhában volt. Beszéltem már vele a 15.-éről, és mivel hamar közöltem vele ő is elengedett. Veszek egy forró fürdőt és lefekszem aludni egy mosollyal az arcomon mivel Daehyunra gondolok, mielőtt elalszom.