My Dark Life [•Befejezett•]

12. rész

My Dark Life

12. rész

*Youngjae pov.*

- Este eljössz velem megnézni? - kérdezi halvány mosollyal mire bizonytalanul.

- De egyedül korcsolyázol. - figyelmeztetem. Lassan már a házamnál járunk aminek örülök.

- Dehogyis! A srácok is jönnek. Ha szerencsénk lesz, csak mi leszünk és Himchan is feljön a pályára. - mondja csillogó szemekkel, ami mosolygásra késztet.

- Miért? Himchan nem tud korcsolyázni? - kérdezem felvont szemöldökkel. Közben előhalászom a kulcsomat is.

- Nem. De nem is akar megtanulni. - neveti el magát mire én is nevetnék de nekem is hasonló a helyzetem.

- Én sem tudok. - mondom kitárva előtte a kaput.

- Komolyan? - lepődik meg mire én kicsit zavarba jövök.

- Komolyan. Ezért maradok Himchannal majd kint.

- De ő feljön bénázni a pályára ha senki sincs ott. - bezárom a kaput és a lakás felé veszem az irányt. - Akkor egyedül maradok. Megjöttünk! - kiáltok be az ajtón, majd beinvitálom Daehyunt a házba. Miután megvolt a köszönés, meg az udvarias beszélgetés Daehyun részéről anya megmutatta az íróasztalomat. Hát nem a legjobb, de jól néz ki. Sötét barna, négy fiókkal és hatalmas. Elfér rajta egy gép, plusz a rengeteg kacatom. Daehyun megbeszélte anyával, hogy elmegyünk jégkorcsolyázni, amire természetesen apa is rábólintott. Anya azért még hozzáfűzte ehhez az egészhez, hogy "Kisfiam, ha jól emlékszem te nem tudsz korcsolyázni". Mit ne mondjak elég mérges lettem. Már kb. este hat is elmúlt, de mi még csak most szabadultunk ki, mert anya kérdezősködött, hogy Daehyun hány éves meg a tipikus kérdések.

- Huhh.. hát bocsi az ő nevében is. - mondom halvány mosollyal arcomon.

- Ugyan. Tök cuki anyukád van. - nevet fel én pedig zavarba jövök. Nekem? Cuki anyukám? Micsoda bók...

- Szerintem míg én felhívom Zelot addig beszélj Yonggukkal. - terelem el a témát és tartom a kezem, hogy adja oda a telefonomat.

- Vedd el. - harapja be pimaszul alsó ajkát én pedig pirultan nézek rá. - Youngjae! Már biztosan volt dolgod farzsebekkel! - kuncog fel, bizonyára élvezi, hogy zavarba hoz.

- Hú te mondtad! - nyúlok piros arccal bele farzsebébe és kiveszem belőle a telefonomat. Miközben kezem nadrágjában jár, észrevétlenül végignyalok alsó ajkamon. - Ezt megjegyeztem! - korholom le és megkeresem Zelo számát.

- Szia! - szól bele vidáman.

- Szia. Van kedved eljönni korcsolyázni? - kérdezem reménykedve, hogy igent fog mondani. Nagyon kínos lenne, ha csak ketten lennénk Daehyunnal.