Ismeretlen Világsztár (One Direction ff) [Befejezett]

III.évad 7.rész - Nyitás

Szilveszter napja van, Chris pedig ma jön haza.
Úgy terveztem, hogy ma este megnyitom a kávézót. Már minden készen áll, már csak én kellek hozzá. Két alkalmazottam van és persze én is ott leszek. Szilveszter éjjel a fiatalabbak úgy is az utcán fognak csatangolni, így betudnak térni a kávézóba.
- Min agyalsz édes? - súgja fülembe Chris, hátulról átölelve.
- Csak a kávézón - mosolyogva fordulok felé, nyaka köré fonom karjaim.
- Mikor nyitsz?
- Ma estére terveztem.
- A mai napon viszont az enyém vagy - csókol meg, majd nyakamat is, amitől felkuncogok. Van egy érzékeny pontom, ahol nagyon csikis tudok lenni.
- Na és Davi? - súgom, míg ő tovább kényezteti nyakamat.
- Ellesz anyáméknál.
- Akarom én, hogy ott legyen? - kuncogok fel. - Valljuk be, anyádék nem a legjobb bébiszitterek.
- Engem sikerült felnevelniük, pár óra csak nem nagy kihívás nekik - kuncog majd megcsókol újból.
- De ha a gyerekem úgy jön haza, hogy céget akar vezetni, nem engedem többször oda - Chris elneveti magát és fejét csóválja.
- Elviszem hozzájuk rendben? - távolodik el, miután rábólintok. Amint, elmennek megcsörren a telefonom.
- Akárki is, ma nem érek rá - szólok bele kuncogva, ahogy felveszem. Nem figyeltem, hogy ki hívott így tényleg kivétel nélkül senki se keressen ma.
- Szerelmem - nevet a telefonba a már régen hallott, édes hang.
- Neked se érek rá Zayn - felelek mosolyogva.
- Mi lehet fontosabb nálam? - kérdésére elnevetem magam.
- Természetesen semmi - felelek szemeimet forgatva, mintha csak láthatná.
- Reméltem, hogy ezt mondod. Mit szólnál ha ma találkoznánk?
- Chrissel vagyok ma - Morog egyet, ahogy vőlegényem nevét kiejtem. - Akár tetszik, akár nem Zayn - sóhajtok fel.
- Tudom - motyogja halkan.
- Este találkozhatunk, ha bejössz a kávézóba.
- Jó ötlet lesz ez?
- Ha arra gondolsz, hogy Chris ott lesz-e, megnyugtatlan, hogy nem lesz ott - sóhajtok fel. Nagyon nem szimpatikus neki.
- Kilencre ott leszek - mondja és már le is teszi sietve.
A napokban sokat találkoztunk. Ő összeveszett Perrievel így nem beszéltek sokat, Chris pedig nem volt itthon. Nem mintha ez újdonság lenne. Tehát hol Zayn volt itt, vagy mi mentünk, esetleg sétáltunk, beültünk valahova. Még a kávézóba is besegített.
Chris is megérkezett Davi nélkül.
- Mihez lenne kedved? - kezeit derekamra helyezi én pedig nyaka köré fonom karjaim.
- Megnézhetnénk egy filmet - mosolygok, majd a kanapé felé kezdem húzni.

~*~

Davi Chris szüleinél alszik, ami őszintén megvallva, nekem nem tetszik. Nyolckor Chris is társult hozzájuk, utána én is készülni kezdtem, majd a kávézóba indultam.
- Szia! - köszönök mosolyogva, a már bent lévő lánynak, Giának. Mosolyogva köszön vissza, én pedig a hátsó, iroda részbe leteszem a táskám illetve kabátom.
- Átnéztem mindent, minden rendben van - mosolyog Gia, amikor kimegyek hozzá. Bólintok majd kinyitom a kávézót. Hivatalosan is kinyitottunk.
Hamar megtelt a kávézó, éjszakához képest sokan voltak. Sokan fiatalok voltak, ők inkább alkoholt kértek, de figyelmeztettem őket, hogy a lerészegedést nem engedem, utána távozniuk kell. Egy újabb ilyet mondtam el, egy fiatal baráti csapatnak, amikor Zayn is megérkezett.
- Milyen kis anyáskodó lettél.
- Miért is? - vonom fel a szemöldököm míg visszamegyek a pult mögé. - Csak nem akarom, hogy az én kávézómba legyen bármiféle botrány. Elit helyet szeretnék.
- Érthető - bólogat egyetértően.
- Esetleg kérsz valamit? - mosolygok rá.
- Egy kólát és téged - támaszkodik a pultra.
- A kólát megkapod, mást nem - nevetek fel. - Azt hittem te is valami alkoholt kérsz majd.
- Vezetek - rázza a fejét.
- Aludhatsz nálam, Chris nem lesz otthon.
- Davinak mit mondasz? - vonja fel a szemöldökét.
- Ő sem lesz otthon. Chris szüleinél lesznek éjszaka.
- Rendben - bólint rá, én pedig mosolyogva fordulok el tőle, hogy a következő embert szolgálhassam ki.

Ez így ment késő estig. Zaynhez páran odamentek egy képet csinálni, vagy aláírást kérni. Én végig a kiszolgálásra próbáltam koncentrálni, de amikor ott ül előttem és tudom, hogy engem vár, míg párszor felém villantja aranyos mosolyát, az odafigyelés szinte lehetetlen.
- Fejezd be! - tátogom neki mosolyogva, amikor egyszer összekevertem két vendég rendelését, csak mert ő rám kacsintott.
Hajnali három volt, amikor a másik alkalmazott, Nico, váltott engem. Nagy ügyessége van ilyen téren azért is vettem fel, na meg persze nem egy rossz srác. Ez is csak előny.
- Mehetünk Édes? - helyezi vállamra kezét Zayn, amikor táskámmal és kabátommal megyek ki a pult mögül.
- Ne becézgess - fintorodom el. - Én vezetek - lengetem meg a kocsi kulcsot előtte.
- Mivel megitattál velem két pohár valamit, kénytelen leszel.
- Az Rosita volt, egy spanyol koktél - forgatom a szemem.
- Az nem egy női név? - gondolkozik el, arc kifejezése miatt előtör belőlem a nevetés. Morcosan néz rám, mire én próbálom befejezni, de az az arc mimika nem megy ki a fejemből.
Az én autómmal mentünk, az övét majd holnap hozza el. A kocsiban csak a rádió szólt halkan, de én azt se bántam volna, ha teljes csend volna. Sok volt az ember ahhoz képest, hogy éjjel volt. A garázsba beparkoltam, majd kiszálltunk és bementünk a házba.
- Kérsz valamit? - kérdem mosolyt erőltetve magamra. Igazából állva eltudtam volna aludni.
- Aludj, Nina - mosoly rám kedvesen, majd kezemnél fogva húz fel az emeletre. - Mi lenne veled egy turnén - kuncog, mire én csak szemeim forgatom.
- Lezuhanyzok, egy perc - lépek a gardróbomba és veszek ki onnan fehérneműt, és egy toppot egy térd nadrággal. Zaynt a szobába hagyom, míg én veszek egy gyors fürdőt. Mikor végzek kissé felfrissülve megyek vissza a szobába, ahol Zayn az ágyon ül és a telefonját nyomkodja. Mikor észrevesz, felnéz és mosolyogva teszi le a telefont az ágyra. Kezemnél fogva, gyengéden magához húz, miközben elfekszik az ágyon engem továbbra is húzva. Észre sem vettem, hogy a nadrágját és a felsőjét levette. Vétek egy ilyen dolgot nem észrevenni. Hátulról ölel át, én pedig mosolyogva bújok karjai közé és merülök álomba.