Olivia

10 - Pozitív -

HARRY SZEMSZÖGE

Mosolyogva néztem a karjaim közt nevető lányra, aki a világ egyik legbugyutább filmjének egyik „viccén" nevetett.

-Min lehet ezen nevetni? – értetlenkedtem

-Basszus, te nem nézed a filmet? – kuncogott miközben felült törökülésben. Még így is közel volt, de már nem éreztem a belőle áradó melegséget. Kirázott a hideg.

-De – nevettem el magam – és borzasztó

-Szar az ízlésed – nyújtotta ki a nyelvét. Csipogott a telefonja amit a kezébe vett és elmosolyodott – az unokanővérem küldött egy képet – mondta – gyere, küldjünk neki egyet vissza – helyezkedett el és önarcképre állította a kamerát, majd elmosolyodott mire nekem is egyből mosoly kúszott ajkaimra. A kép után még nem tette el a telefont, hanem csinált többet. Az egyik kinyújtjuk a nyelvünket, másikon bandzsítottunk és borzalmasan sokat nevettünk. A szomszéd szobából hirtelen zene indult el mire Liv megrázta a fejét – borzalmasan hangosan hallgatja

-Gyere – pattantam fel és nyújtottam felé a kezemet. Értetlenül nézett a szemembe, végül kezét az enyémbe illesztette. Mintha az enyémbe gyártották volna. Megpörgettem és magamhoz húzva a derekára csúsztattam a kezemet és a zene ritmusát kicsit se figyelembe véve kezdtünk táncolni. Nevetett, édes ráncokat kreálva a szeme köré. Fél óra „táncolás" után elhúzodott

-Igazán szépen köszönöm a táncot uram, de tanulnom kell – mosolygott rám

-Megtisztelt, hogy velem táncolt hölgyem – hajoltam meg előtte egy kissé mire kuncogni kezdett – Akkor azt hiszem mennem kéne – nem válaszolt szóval felkaptam a pulcsimat és az ajtó felé indultam – Szia Liv

-Szia Harry – intett. Becsuktam az ajtót és a saját szobámba indultam ahol az ágyamra ülve elővettem a füzetemet a párnám alól és tollat ragadva kinyitottam azt majd írni kezdtem amit a szívem diktált.

Never felt like this before, are we firends or are we more

As i'm walking towards the door , i'm not sure

But, baby if you say you want me to stay

I'll change my mind

'Cause i don't wanna know i'm walking away

If you'll be mine, won't go won't go

So baby if you say you want me to stay

Stay for the night

I'll change my mind

Szívem őrült tempóban dobogott ahogy a barna hajú hercegnőmre gondolok. Soha nem éreztem még ilyet. Ez a lány elveszi az eszemet, mellette nem tudok gondolkozni. Másfél héttel ezelőtt, amikor lehetőségem volt arra, hogy végre megcsókoljam nem tettem. Pedig lehetett volna. Sok időm volt az ajkaimat az övéhez illeszteni. Én mégis lassú voltam és vártam. Adtam neki lehetőséget arra, hogy meghátráljon. Pedig eddig soha nem tettem. Én irányítottam. Most mégis azt nézem, neki mi a jó. Nehéz bevallani, hogy a nagy nőcsábász Harry Styles bele zúgott egy lányba. Pedig tényleg így van. Olivia Carpenter elrabolta a szívemhez vezető ajtó kulcsát, bezárta és eldobta a kulcsot egy feneketlen gödörbe.

OLIVIA SZEMSZÖGE

Idegesen toporzékoltam a fürdőszoba előtt. Ha Spenc nem jön ki egy percen belül akkor én fogom kirángatni.

-Na, mehetsz is – jött ki Spenc hatalmas gőzt hagyva maga után

-Nagyszerű – ráztam a fejem nevetve és bementem becsukva magam után az ajtót. Levettem a felsőmet és már a nadrágomat vettem volna le amikor nyílt az ajtó és Spencer robogott be rajta egyenesen a wc felé, ahol felé hajolva kiadta a gyomra tartalmát – Jaj – pattantam oda és fogtam hátra hosszú barna haját