Testemet egy vörös, combközépig érő ruhába bújtattam, lábamat fekete magassarkú fedte, hajam nagy loknikban omlottak vállamra. Arcomra füstös smink került. Spencer mögött álltam és a fűzőjét húztam meg. Gyönyörű, habosbabos ruhája van, konty virít a feje tetején, amibe egy fehér virág lett tűzve
-Úgy izgulok Liv – suttogta
-Elhiszem, de nem kel – mosolyogtam rá – Brad tökéletes férj lesz
-Tudom – bólintott miközben befutott a kislánya a szobába, ugyanolyan színű ruhában mint az enyém is.
-Anya, megkaptam a virágszirmokat – mutatta fel a kis kosarat
-Jólvan drágám, majd el kell szórnod amikor megyek apuhoz, jó? – kérdezte Spenc
-Rendben – tette le a kosarat majd mellém jött és azt nézte, hogy mit csinálok. Megkötöttem a fűző végét
-Kész – léptem egyet hátra
-Köszönöm – nézte meg magát a tükörbe – Óó, majd elfelejtettem – csapott a homlokára és a táskájából egy dobozt húzott elő – Ez a tiéd – nyújtotta felém. Elvettem tőle, és bele kukkantottam a dobozba. Egy gyönyörű vörös rózsa helyezkedett el a közepén a csuklódísznek, a rózsa körül pedig krémszínű apró virágok helyezkedtek el, krémszínű szalagon
-Spencer, ez meseszép – könnyeztem be. Elmosolyodott majd kivette a dobozból és a csuklómra helyezte
-Így mindenki tudni fogja, hogy a tanúm vagy – ölelt át szorosan. Nyílt az ajtó majd Spencer anyukája és apukája lépett be
-Olivia, drágám – szólított meg Rose – ideje a helyedre állni
-Jaj, már megyek is – kaptam észbe majd utoljára megszorítottam Spenc kezét és lesiettem a fehérrel feldíszített udvarra, majd a padok között a fából készült emelvényhez amit fehér függönyök szegélyeztek. Ott állt már Harry, velem szemben. Rá néztem, öltönyére és a virágra, ami azt jelezte, hogy csakugyan tanú, mint én
-Szia – köszöntem neki halkan
-Szia – biccentett. A pap sétált felénk, míg az emberek elfoglalták a helyüket. Elsőnek Brad sétált be a húgával karöltve, nagy mosollyal az arcán és megállt köztünk, és egy puszit nyomott az arcomra. Pár pillanat múlva felcsendült a bevonuló zene és megjelent Ash, piciket lépkedve kicsit ijedten. Szórni kezdte a szirmokat majd amikor meglátta az apukáját, majd Harryt és engem, gyorsan kiszórta a szirmokat majd futni kezdett felénk, átölelte apukája lábát és mellé állt, apró kezeit az enyémbe süllyesztette. Félénken nézett Harry felé, aki szomorúan lesütötte szemeit. Leguggoltam Ashez, és a fülébe suttogtam
-Ő Harry bácsi, menj és köszönj neki – Ash bólintott majd Harryhez ment és megfogta a kezét. Harry mosolygott majd rám nézett. Elnéztem balra, ahol már feltűnt Spencer. Egyenesen a vőlegénye szemébe nézett és határozott léptekkel indult meg felé, apukájába karöltve. Amikor hozzánk ért, puszival köszönt el édes apjától és Bradbe karolva házasodtak össze. Amint mi is aláírtuk a papírt, megcsókolták egymást és férj és feleség lettek. A megterített asztalokhoz sétáltunk és elfoglaltuk a számunkra kijelölt helyeket. Én Harry mellett ültem. A vacsora után jöttek a pohárköszöntők, mi pedig eltűntünk Harryvel a kis felállított színpadhoz mentünk és a mikrofonokat a kezünkbe véve álltunk fel a színpadra, Harry leült a zongora mögé én pedig megtámaszkodtam a fekete hangszeren majd mikor Harry leütött az első billentyűzetet elcsendesült a násznép mi pedig elkezdtük a dalt. Harry énekelt először
YOU ARE READING
Olivia
FanfictionOlivia egy 19 éves lány, aki első évét éli a főiskolán. Nehezen megy neki az új élete, nehéz bele szoknia, de nincs egyedül. Ott van mellette a szobatársa Spencer, és Harry is. De vajon, hogyan képviseli a lányt? Vajon mi lesz a sorsuk? Az életük ma...