Ha Egyszer Az Életben.. (L.T)-BEFEJEZETT

26. Fejezet

Jó olvasást!

Különböző szerszámok zaja hallatszott ki a műhely ajtajából. Most senki sem ült a pihenőrészlegként kialakított kanapékon, a dohányzó asztal körül. Csupán Niall feketére lakkozot gitárja árválkodott az egyik barna fotelnek támaszkodva.
Az összes fiú, egy felhajtott motorháztetejű, piros autó előtt áll és méregették azt szakértő szemmel.
-Szerintetek, ha kitisztítom a gyertyákat ötödszörre is, akkor beindul?-kérdezte a fiúkat Harry, aki könyökéig olajosan vizsgálgatta az autó belső szerkezetét.
-Szerinted ember, ötödszörre sikerül? Mert szerintem nem.-válaszolt Zayn kissé idegesen, kezeit karba öltve állt Niall mellett, aki egy csavarhúzószerűséget tisztogatott egy piszkos, sárga ronggyal.
-Talán.-vonta meg vállát Harry, majd kezeivel tapogatva keresni kezdett valamit.-Na, most hova tettem azt a szart? Louis, nem dobtam le?!-hajolt le hirtelen.
-Nem.-hallottam Louis fojtott hangját. Valószínűleg az autó alatt lehetett, hiszen sehol sem láttam őt.
-Akkor hova a..-fordult meg Harry. Szemei meglepetten elkerekedtek, ahogy meglátott engem.-Anie!
Az összes fiú felém kapta a fejét, és ugyanolyan tekintettel, mint Harry, néztek rám.
-Sziasztok!-intettem egyet mosolyogva.
-Hé, An! Hát te?-sietett elém Harry, és mielőtt megölelt volna, engedélyt kérve nézett rám.-Megölelhetlek? Tudom, kicsit piszkos vagyok...-magyarázta.
Mosolyogva legyintettem, miközben a válla felett Louis-t néztem, aki csodálkozó tekintettel tápászkodott fel a földről.
A következő pillanatban, Harry görnyedve lehajolt hozzám, és szorosan megölelt.
-Remélem nem lettél piszkos..-mérte végig a ruházatom, olajfoltot keresve szemeivel.
Fejemet ingattam, miközben a többi fiú elé sétáltam.
-Nagylány, ilyenkor szokás jönni?-sétált elém Zayn. Haja kócosan meredezett mindenfelé, és szintén tiszta piszok volt kantáros nadrágjának eleje. Mielőtt megölelt volna, megigazította füle mögé biggyesztett cigarettáját, amit csak egy szemforgatással díjaztam.
-Na. Gyere ide!-tárta ki tetovált karjait, amibe mosolyogva belesétáltam. -Beszélnünk kell...-súgta a fülembe.
-Miről?-kérdeztem eltolva magamtól.
Kreol bőrű barátom szájába téve a cigijét, és elővéve folyamatosan pittyegő telefonját csak legyintett, aztán kisétált a nyitott ajtón.
-Szia Anie!-integetett Niall a kanapéról, ahol már helyet foglalt lábait feltette a dohányzó asztalra, és vidáman majszolgatott egy szalámis pizzaszeletet.
-Mi van Ni, éhes vagy?-kérdeztem miközben a kocsinak támaszkodó, Louis felé sétáltam.
-Áá! Ez a munka kikészít!-válaszolt csámcsogva.
-Csak félórája evett utóljára..-szólt Harry. Harry nem zavartatva magát, rágyújtott a szájába lógó cigarettára, egy olyan helyiségbe, amiben több gyúlékony anyag van, mint egy rendes garázsban. De úgy látszik, hogy ez csak Zayn-t érdekelte.
-Az túl rég volt.-legyintettem kuncogva, és Louis felé igyekeztem.
Két lépésnyire tőle megálltam, félre biccentettem a fejem.
-Hiányoztam?-kérdeztem mosolyogva.
-Tudod, hogy igen.-lépett elém, és a derekamat átölelve, magához húzott.
Behunyt szemmel szívtam magamba bódító illatát, mely most gépzsír, és motorolaj jellegzetes szagával keveredett.
-Azért jöttem.-néztem fel rá.
Louis már hajolt felém, hogy megcsókoljon, amikor Zayn hirtelen belépett és megszólalt.
-Na jó, én most vak vagyok, vagy ti tényleg smárolni készültetek?-kérdezte mutatóujjával felénk bökve arcán furcsa, szinte megrökönyödött kifejezés ült.
Kínos mosollyal az arcomon néztem fel Louisra. A kék szemű fiú, továbbra is a derekamat ölelte, miközben széttárta karjait és egy tipikus "Ez van gyerekek" nézéssel lereagálta az egészet.
-Anie, mond, hogy csak a szemed színét ellenőrizte?
-A szájával?-fordult haverja felé Harry, szemöldökét értetlenül összeráncolva.
-Hú tesóm, Liam szétcsap, ha ezt megtudja.-röhögött fel Niall, kezét a szája elé téve.
Míg Louis megvonta a vállát, én tényleg elgondolkoztam azon, hogy a bátyám mégis mit fog ehhez szólni?

*
-Anie, még mindig rossz húrt fogsz le.
-Nem. Ezt mutattad, én azt fogom le!-akadékoskodtam a gitárt a kezembe tartva, miközben ujjaimmal ügyeskedve próbáltam lefogni a húrokat, és kicsalni a hangszerből valamilyen értelmes hangot.
-Basszus! Elszakad a húr!-csapta arcon magát Niall megrökönyödve.
-Dehogy fog!-nevettem fel, és ismét megpróbálkoztam a pengetésével, de a várva várt dallam helyett, valami tompa, csikorgó hang szaladt ki a gitárból.
-Hogy haladsz?-hallottam Louis hangját a hátam mögül, majd két másodperc múlva száját éreztem a hajamban.
-Haladok.-pillantottam fel álló alakjára. Testére már felöltötte utcai ruházatát, pont úgy mint a többi fiú.
-Nagylány, ha te haladásnak hívod, hogy Harry lassan elveszti a hallását..-mondta Zayn, száját elhúzva.
Niall hangosan felröhögött Z beszólásán.
-Nem vicces..-dunnyogtam, és letettem a kezemben tartott hangszert a kanapéra.
-Nyugi An.-érintette meg a combom Harry, átnyúlva Niall-en.-Még hallok.
-Kösz. Ennek örülök.-mosolyogtam rá.
-Add ide, majd én megtanítalak.-huppant le mellém Louis kezébe fogva a hangszert.
-Ne próbálkozz. Reménytelen..-ingattam a fejem.
Louis elnevette magát, majd megpengette a hangszert és belekezdett valami, ismeretlen, mégis kellemes dalba. Hang, ami kiszakadt a gitárból, egyszerre volt lassú, mégis pörgös. Louis lehunyta szemeit, és csupán a játékára figyelt, miközben hosszú ujjai siklottak a húrokon. Olyan magabiztosság áradt belőle, mint az igazi profikból, kik már ezer éve vannak az előadó szakmában. Térdeimet a mellkasomig felhúzva, kezeimet pedig rákulcsolva figyeltem őt. Annyira csodálatos volt, annyira nyugodt volt, ahogy játszott..mint egy festmény. Egy gyönyörű, titokzatos festmény, melyet aprólékosan dolgoztak ki.
  A hideg kirázott, ahogy egyre jobban belelendült a hangszer pengetésébe. A dalt, felgyorsult, mégsem tért el a meghittségtől ami feltűnt még az elején. Aztán egyre halkabb lett, végül Louis megpengette az utolsó húrokat, és a hangszer végleg elhallgatott.
Mosolyogva figyeltem, amikor kíváncsian körbe nézett, várva a reakciókat, amik nem maradtak el. Először, mind szótlanul, ámulva meredtünk rá, sokkban fürdőzve, melyet a dal okozott nekünk.
-Ez meg mi volt?-ocsúdott fel Niall döbbenten pislogva.
Louis alsó ajkát lebiggyesztve, nemtörődöm stílusban megvonta a vállát.
-Semmiség..
-Semmiség? Baszki, ez rohadt jó volt! Mi ez?-kérdezte Harry izgatottan.
-Csak gitározgattam. Aztán ja. Ez lett belőle.-válaszolta.
-Írtál hozzá szöveget?-Zayn homlokát ráncolva figyelt Louis-ra.
-Nem.-ingatta fejét a kék szemű csoda.
-Hogy-hogy? Minden dalotokhoz szoktatok.-támasztottam állam a vállának.
-Ehhez most nem. Nem dalszöveg alapján csináltam az alapot. Először az alap jutott eszembe, a dalszöveg meg valahogy elmaradt..-magyarázta félretéve a hangszert.
-Ezt tesó, ne hagyd veszni. Ez, rohadt jó. Liam is megmondja majd..-bólogatott Niall.
Az összes fiú helyeselni kezdett, és egyszerre magyaráztak valami "eszméletlen dallamú, hiperszuper" számról, aminek előadója az elején nem tudott szöveget csatolni a dallamhoz. Végül sikerült neki, és a dalból világsiker lett.
-És neked tetszett?-nézett le rám Louis halványan mosolyogva.
Megvontam a vállam.
-Nem volt rossz. Elment.
-Csak ennyi? Elment?-húzta fel szemöldökét meglepődve, és kissé csalódottan.
-Aha. Türhető.-bólogattam.
Louis felhorkant.
-Na tessék..úgy látom Miss Payne, maga nem értékeli dalszerzői képességeim.-ölelte át a derekam.
Államat elvéve a válláról, karoltam át félkézzel a nyakát.
-Hm..talán rossz lányt választottál.-simitottam meg arcát a bal kezemmel.
Elkapva a kezem, a mellkasára helyezte, míg jobb kezét felvezette az arcomhoz.
Finom mozdulatokkal simogatta az arcom, közben eltűrt néhány hajtincset. Bőröm felhevült az éríntése alatt, a levegő pedig szaporábban áramlott a tüdőmbe.
-Nem. Szerintem tökéletes lányt választottam.-mondta folyamatosan a szemembe nézve.
Lesütöttem a szemem, és szomorú mosollyal az arcomon megcsóváltam a fejem.
-Messze állok én a tökéletestől.
Megfogta az állam, majd finoman felemelte azt.
-Épp ezért vagy nekem tökéletes.-mosolygott rám, a következő pillanatban pedig felém hajolt és megcsókolt.
Nem volt hosszú csók, mégis jóleső borzongás futott végig rajtam, ahogy forró szája az én ajkaimhoz ért.
-Nem voltam vak!-csapott két kézzel a kanapére Zayn, közvetlen a teste mellett, majd vádlón ránk mutatott.-Tényleg smároltak!
Nevetve bújtam Louis mellkasához, aki belepuszilt a hajamba, és szorosan magához húzott.
-Kipróbálhatod. Tudod, te és Gigi.-ajánlotta Louis.
Zayn csak egy kellemetlen fintort váltott.
-Na mi az? Baj van a paradicsomban?-kaptam fel a fejem az eddigi fekvőhelyemről.
-Ne már An, légyszi! Nem akarok most erről beszélni jó?-hárított a hajába túrva.
-Hát jó.-vontam vállat, és visszafeküdtem Louis mellkasára.