Ha Egyszer Az Életben.. (L.T)-BEFEJEZETT

9. Fejezet

Az eső hangjára keltem fel, ami hangosan kopogott az ablakomon.

Lassan kinyitottam a szemem, majd felnéztem az éjjeli szekrényemen lévő kis vekkerre, ami pontosan 6:00-t mutatott.
Észrevettem, hogy valami baromi erősen szorítja a derekam és nem mellesleg borzasztó melegem is volt. A szemeim az említett testrészemre vándoroltak, ahol egy tetovált kéz helyezkedett el. Először megijedtem, és már azon voltam, hogy sikítva kirohanjak a szobámból, amikor eszembe jutott, hogy a kéz tulajdonosa, aki történetesen mellettem fekszik, nem más, mint Louis Tomlinson.
Nem is emlékeztem, hogy mikor aludtam el...de főként arra nem, hogy, hogy a francba kerültünk Louis-val ilyen megmagyarázhatatlanul intim pozícióba. Biztosan valamikor éjjel, annyira elálmosodtam, hogy eldőltem az ágyon, ő pedig azt hitte, hogy párna vagyok és magához ölelt. Igen. Biztosan így volt.
Louis, karját a derekamon átvetve szorított magához. Hátamon éreztem a kemény mellkasát.
Nyugodtan szuszogott a nyakamba, a meleg levegőtől, amit kifújt, jól esően megborzongtam. Aztán emlékeztetnem kellett magam, hogy ez nem helyes. Mit csinálsz Anie?
Vettem egy hatalmas levegőt, és reszketve kifújtam azt, mire Louis belenyögött álmosan a nyakamba, és szorosabban húzott magához.
Jézusom.
Az illata, a tegnapi esővel kerekedett, de így is fantasztikus illatta volt. A szívem hevesebben kezdett verni, és fogalmam sincs, hogy miért.
Nem szoktam hozzá az ilyenhez. Egyszer sem aludtam fiúval. Nem engedtem közel magamhoz őket. Egyszer sikerült, és sikeresen megégettem vele magam..
Gyorsan kellett cselekednem, valahogy kikellett jutnom, Louis satuszerű szorításából.
Megfordultam az ölelésében, így szembe találtam magam a kőkemény, tökéletes, tetovált felsőtestével. A szobában uralkodó félhomályban is láttam, hogy milyen sok tetkoja van.
Louis halkan hortyogott, én pedig a szememet és a számat egyaránt szorosan összepréselve, nagyon koncentrálva kezdtem tőle távolódni. Hát, mit ne mondjak, elég ügyetlen módon, mert ahogy kikerültem a kezei közül, konkrétan leestem az ágyról.
Megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, aztán Louis-ra néztem.
Ismeretségünk óta, nem láttam még egyszer sem ilyen nyugodtnak, gondmentesnek. Békésen hortyogott. Arca ellazult, nyugodt kifejezés uralkodott rajta. Szempillái, mint a legyezők úgy terültek szét borostás arcán. Haja egy merő gubanc volt, és meg kell, hogy mondjam, Liam melegítőalsója jobban állt rajta, mint maga Liam-en. És magamban elmondtam egy rövidke imát is, azért, amiért Liam nem hozott neki egy pólót, mert így nyugodtan bámulhattam az alvó Louis meztelen felsőtestét. Te jóságos...hűtsd már le magad!
Mivel nekem amúgy is készülődnöm kellett volna, és eszembe jutott az is,hogy tegnap buta módon nem fürödtem, gyorsan, -ügyelve arra, hogy ne csapjak zajt amivel felébreszthetném az alvó Tomlinson-fiút-, a szekrényemhez léptem, hogy kivegyem a ruháim.
Ha úgy vesszük, akkor Louis-val aludtam, viszont nem szerettem volna a saját fürdőmet használni. Az már fura lett volna, hiszen Louis feküdt az én ágyamba!
Lábujjhegyen osontam az ajtóm felé. Mielőtt elhagytam volna a kis birodalmam, utoljára visszanéztem az ágyam felé, ahol Louis békésen szuszogott.

Magamban imádkoztam, hogy Liam fent legyen, és ne aludjon. Nem szerettem volna úgy bekéredzkedni a fürőszobájába, hogy meg sem kérdezem, mert alszik.
Kettőt kopogtam. Semmi.
Ismét kopogtam, de nem kaptam választ. Talán alszik?
Benyítottam.
Liam ágya üresen tátongott a szoba közepén. Az ágya bevetetlennek bizonyult, úgyhogy biztosan itt volt, csak lehet lent van a konyhában.
Megvonva a vállam besiettem a fürdőjébe, és beálltam a zuhany alá.
A melegvíz teljesen elzsibbasztott, ha tehettem volna, biztosan bealszok állva a zuhanyrózsa alatt, de most erre nem volt időm. Lekentem magam Liam tüsfürdőjével-sajnos az enyémet a szobámban felejtettem-majd lemostam, és már kész is voltam.
Megszárítkoztam, aztán sietősen magamra kaptam a ruhadarabjaim is, amiket random kikapkodtam a ruhásszekrényem rejtekéből.
A hajamat összefogtam, és késznek is nyílvánítottam magam.
A vízes törölközőmet, Liam saját törölközője mellé akasztottam, aztán kisiettem a szobájából.
Halkan mentem végig a folyóson, mert nem akartam felébreszteni a valószínűleg másnapos Louis-t, és pótaput se.
Geoff valamikor éjjel ért haza, kettő óra körül, és nem akartam akkora szívtelen állat lenni, hogy véletlenül felébresztem. Megérdemelte a pihenést.