Hello, hello mindenki!
Most talán egy kicsit lassabb részt hoztam nektek, de a következő fejezetben fény derül egy elég csúnya titokra... vajon ki titkol, és mit...?
Kíváncsi vagyok az ötleteitekre ;)
Szép délutánt, jó olvasást! <3Reggel az ébresztőt Lewis nyomja ki, én csak morogva fordítok hátat a hangnak.
-Hé, átalszod, hogy elmegyek? -Suttog nevetős hangon.
-Igen. -Morgok tovább.
-Mocsok. -Bök oldalba.
-Na... -Ülök fel. -Te is haza?
-Nem, csapattal leszek Monacoig. Utána lesz pihenés.
-Hogy-hogy? Két hét van...
-És én vagyok a vb esélyes. -Vágja rá. -Dolgozni kell érte.
-Na kösz... -Húzom el a szám.
-Most miért? -Pillant rám értetlenül.
-Semmi. -Rázom a fejem. -Akkor jó munkát. -Állok fel, és a fürdőszoba felé veszem az irányt.
-Hé... mi rosszat mondtam? -Kapja el a karom.
-Mintha én nem tudnám, hogy mennyi munka! -Sziszegem. -Nem kell úgy bánni velem, mint aki sosem indult még vb-n!
-Nem így értettem. -Néz farkas szemet velem. -Csak azt mondtam, hogy engem e miatt nem engednek pihenni, mennem kell a csapattal.
-Mindegy. -Fordulok meg.
-Ne legyél már ilyen. -Suttogja, és átöleli a derekam.
-Hozzászoktam, hogy bunkó vagy. -Nevetek fel.
-Na, így már nincs is bűntudatom. -Vigyorog bele az arcomba.
-Hülye. -Fordulok felé.
Átölelem, és az ajtóhoz kísérem.-Majd... -kezd bele -majd kereslek. -Nyel nagyot.
-Ugye tudod, hogy ha ezt mondod én nem foglak? -Húzom félmosolyra a szám.
-Szerinted mért mondtam így? -Szorítja össze az ajkát. -Írok, ha lesz egy nyugalmas órám.
-Rendben. -Bólintok halvány mosollyal.
Lewis elsétál, én pedig elkezdek készülődni.-GiGi? -Néz be Kimi az ajtón, miközben a bőröndömbe pakolok.
-Igen? -Állok fel.
-Én indulok. -Lép be a szobába. -Legyél értelmes. -Ölel át.
-Kösz. -Nevetek fel. -Üdvözlök mindenkit otthon.
-Átadom. -Néz a szemembe. -Majd dumálunk. -Rántja félmosolyra a száját.
-Nem úszol meg. -Kacsintok nevetve.
-Idióta. -Túr bele a hajamba. -Szia. -Int egy utolsót, és magamra hagy.
Nem sokkal később Daniel kopog. Beengedem és befejezem a pakolást.-Minden megvan? -Mér végig.
-Igen. -Bólintok.
-És az...? -Mutat az ágyra. Vagyis az ott lévő szürke férfi felsőre. Baszki!
-Ooo, köszi. -Harapom be a szám, és gyorsan bevágom a kézi táskámba.
-De az a tiéd...? -Kérdezi összehúzott szemekkel. -Hatalmas...
-Ja...bátyámé. -Hazudok. -Tudod, amit már nem hord megkapom pizsinek.
-Asszem ezt már mondtad. -Nevet fel. -Na, akkor minden megvan? Mert Chris a hotel előtt vár ránk... -Pillant a telefonjára.
YOU ARE READING
Formula 1 Never Give Up
AdventureMindössze tizenkilenc évesen ilyen e-mailt kapni, amikor éppen a pasidnál vagy, és filmet néztek nem mindennapi eseménynek számít. De, hogy mennyi mosolyt, és veszekedést hozott magával ez a levél, majd csak később derül ki.