Hello, hello mindenki!
Tudom, tudom jó sokat késtem ezzel a résszel, amit szívből sajnálok... :(
Remélem tetszeni fog ez a fejezet, és ígérem, ahogy a félév lecseng már normalizálódni fog a helyzet.
Jó olvasást, szép hétvégét! <3Dani elmegy, én meg visszabújok a takaróm alá. Beállítom az ébresztőt, de nagyjából semmit sem alszom, mivel az előző vasárnap jelenik meg újra, és újra előttem. Ahogy porba alázunk mindenkit, az a sok gratuláció, és a végén az a pofon... képtelen vagyok kiüríteni a fejem, holnap meg meg kéne nyerni az időmérőt, fasza...
Az meg még faszább, hogy reggel sikeresen összefutok a szálloda halljában Lewisszal. Ahogy kiszúrom a recepció mellett reflexből fordulnék vissza a liftbe, de már elment... A pulzusom ijesztő magasságba ugrik, és elkezdek remegni, de muszáj lesz elmennem mellette.
Futólépésben indulok meg a kijárat felé, miközben mindenemmel azon vagyok, hogy ne legyek feltűnő, de így is kiszúr.-Hogy fél. -Nevet halkan.
-Mi bajod van? -Torpanok meg felé fordulva.
-Jaaj, kaptam én nagyobbat is már, leszarok mindent. -Vinnyog vékony hangon, engem utánozva.
-Sietek időmérőre. -Morgom faarccal.
-Nyertesek nyugalma... -Röhög a képembe.
-Rohadj meg. -Mosolygok a britre, és hátat fordítok, miközben arca vágom a hajammal.
-Soha többé nem fogsz győzni. Összeomlottál szivi! -Kiabál utánam.
-Holtan jobban vezetek, mint te! -Legyintek hátra, és kilépek a hotelból.
A taxira alig két percet kell várnom, de ennyi idő pont elég, hogy Lewis is megérkezzen a parkolóba.-Na, de mesélj. -Lép mellém. -Dani rendesen megvigasztalt? -Kacsint.
-Ő legalább meg tudna, ha akarnám. -Rántok vállat.
-Ja, mert én nem tudnálak? -Nevet fel.
-Elég magasak az elvárásaim.
-Az, hogy állva le tudd szopni? -Röhög megállíthatatlanul.
-Ja, meg hogy ne legyen egy tíz éves szintjén. -Vigyorgok Lewisra.
-Most megbántottál. -Biggyeszti le a száját.
-Mondanám hogy fuss anyuhoz, de ő is utál. -Rántok vállat.
-Mi a faszt mondtál? -Indul meg felém.
-Mondd, hogy nincs így. -Húzom ki magam. -Téged senki se szeret. -Nézek megsemmisítően. -Ezzel ellentétben engem mindenki védelmez. -Villantom meg a mosolyom. -Ja, lehet, hogy ribancnak nézel, de nem érdekel, egy senki vagy a kocsid nélkül. -Rázom a fejem.
-Nem ismersz.
-De. -Bólogatok. -Egy nyitott könyv vagy mindenki számára. Ezernyi dologgal tudnálak bántani, a Massa balhé, jó pár érdek kapcsolatod, Jules balesete, ami a földnek vágott, és nem hagyod, hogy a volt barátaid segítsenek. Ki tudlak csinálni, ha akarlak. -Beszélek két centire az arcától. -És te mit tudnál csinálni? Megütni. Ennyi.
-Ott van az exed.
-Akit már kicsináltam a semlegességemmel. -Döntöm oldalra a fejem kislányosan. -Félj, mert utállak. -Komolyodok el.
-Lelőhetsz, akkor sem fogok félni.
-De, fogsz. -Bólogatok. -Ha azt akarom rettegni fogsz, nem csak tőlem, de mindenkitől, aki valaha is beszélt velem egy mondatnál többet.
ESTÁS LEYENDO
Formula 1 Never Give Up
AventuraMindössze tizenkilenc évesen ilyen e-mailt kapni, amikor éppen a pasidnál vagy, és filmet néztek nem mindennapi eseménynek számít. De, hogy mennyi mosolyt, és veszekedést hozott magával ez a levél, majd csak később derül ki.