Formula 1 Never Give Up

Lewis vs. Daniel; a tiramisu torta

Hello, hello mindenki!
Mint, ahogy az természetes, minden titokra egyszer fény derül...
Ez a rész pont erről szól. ;)
Jó olvasást, és felejthetetlen nyár búcsúztató bulit mindenkinek! <3

Most minden olyan nyugodt, és boldog. Remélem ez nem is változik még egy jó ideig. Mondjuk a "jó ideig" kifejezés elég pontatlan megfogalmazás, azt hiszem...

Hát legalább tovább tartott, mint a megszokott.

-Chris, Tom... Ő Bálint, egy nagyon jó barátom. -Mutatom be egymásnak a fiúkat.

-Örülök, hogy megismerhetlek. -Nyújtja a kezét Chris. -Gabi már mesélt rólad. Te is rally?

-Igen. -Bólint.

-És tovább akarod vinni?

-Lehet. -Ránt vállat Bálint, amin elmosolyodok. -Igából még nem hoztam ki a maximumot, majd utána szeretnék váltani.

-És együlésesben gondolkozol, vagy továbbra is túra autók? -Mélyülnek bele a beszélgetésbe.
Ott is hagyom őket, és köszönök a többieknek is.

-Borsó. -Hallom eg Daniel hangját.
Megfordulok, és felszabadult mosollyal ölelem át.

-Szia. -Suttogom még mindig rajta lógva.

-Olyan pici vagy. -Nevet fel.

-Te meg izzadt, mégsem említem meg.

-Barom. -Dob le nevetve. -Nem is! -Szagolja meg a pólóját.

-Valamivel vissza kellet vágnom. -Húzom gonosz vigyorra a szám.

-Húú, te. -Szűkül össze a szeme Daninek. -Na, mindegy. -Sóhajt fel nevetősen. -Milyen volt otthon? -Ül le, én pedig mellé kucorodok.

-Jó, ezzel a hülyével lógtam. -Biccentek Bálint felé.

-Hé! -Kapja felénk a tekintetét Bálint. -Nem én aludtam el a taxiban!

-Nem engedted, hogy kávézzak! Sőt, aludni sem hagytál! -Vinnyogok röhögve.

-Óó.. ti? -Pillant rám Daniel.

-Mi? Dehogy. -Nevetek tovább. -Nálam aludtak barátnőjével, meg Borival. Lusták voltak hazamenni.

-Jól bemutattál. -Lép mellék Bálint. -Amúgy, szeva. -Nyújtja a kezét Daniel felé, aki azonnal felugrik a fotelből. -Kun Bálint.

-Daniel. -Ráznak kezet. -Várjunk, te vagy az a srác a képről... aki Borsó mellett volt a rally kocsiban.

-Amikor még ő volt a nagyfiú, menő autóval. -Kacsintok Bálintra.

-Rajongtál értem. -Grimaszol. -És igen, anno egy kocsiban voltunk. Egyszer engedtem vezetni az otthoni kocsimat, olyan büntetést kaptam! -Mosolyodik el.

-Voltam tizenöt! Mit vártál, hogy majd nézem a sebességmérőt? És akkor még nem a te kocsid volt.

-Jól van már. -Legyint felém.

-Be foglak zárni valahova... -Gondolkozok el.

-Ilyenkor jövök rá, hogy egyáltalán nem ismerem még Gabit... -Mosolyodik el kellemetlenül Daniel.

-Ja, csak vele csinálom. -Rántok vállat.

-Bocsásd meg neki, nem ivott kávét. És tényleg nem lehetett mellettünk aludni. -Pillant rám.

-Még jó, hogy nem...

-Hé! -Emeli fel a mutató ujját Bálint vörös fejjel.

-Jól van, húzom az agyad. -Lököm meg a lábammal. -Viszont én aludni fogok.
Felállok, és elsétálok a kisajátított kanapémra, és kényelmesen elnyúlok rajta.