Diecinueve

2K 167 47
                                    

🎤Our pov🎤

- Ti hős szerelmesek, ki az ágyból, indulunk! - riasztott fel Piper, aminek az lett a következménye, hogy ha Leo nem fogta volna a derekam, leesek az ágyról.

- Mi a fene... - morogtam, kissé rekedten, és próbáltam kidörzsölni a szememből az álmot.

- Hány óra van? - tette a szemére a karját Leo. Neki sem eshetett jobban felkelni, mint nekem.

- Fél kettő. Nem sokára itt a fuvar - libbent ki a szobámból Pipes.

- Aludni akarok még... - húzódtam közelebb a fiúhoz, és lehunytam a szemem.

- Ja, hülye ötlet volt ma menni... - csatlakozott Leo is az ,,akkor is aludni fogunk" tervemhez.

- Pedig kíváncsi vagyok a táborra - morogtan félálomban, és inkább felültem, mielőtt tényleg elalszom.

A szememet dörzsölgetve másztam arrébb, hogy ne a srácot nyomjam össze. Így is rajta aludtam el, tuti, fáj már mindene.

- Olyan kényelmes volt! - nyöszörgött a fiú, én pedig felkuncogtam.

- De jelenésünk van - álltam fel, és elővarázsoltam a sporttáskámat az ágy alól.

- Nem lehetne később? - tette fel a kérdést - Nem haragudnék meg...

- Te voltál az ötlet gazda - böktem rá a mutatóujjammal - Kapd magad, vagy itt maradsz.

Erre a mondatomra felült, és hitetlen szemekkel nézett rám.

- Úgysem mernéd!

- Csak figyeld meg - sétáltam ki vigyorogva a szobámból.

Nyújtózkodva, ásítozva és az arcomat nyomkodva meneteltem ki a konyhába, ahol Jason éppen a kávéfőzővel szenvedett, Piper pedig jóízűen röhögött mellette.

- Állítani kéne rajta... - jegyezte meg a lány.

- Mondom, hogy megoldom! - sziszegte idegesen a nagydarab fiú.

- De így sose fog sikerülni - folytatta a piszkálódást Piper.

- Jason... a világért sem akarok bele szólni, de nem kéne, mondjuk, bedugni? - lóbáltam a kezemben a kávéfőző zsinórját.

A szőke meglepetten emelte rám a tekintetét, aztán jó erősen homlokon csapta magát.

Piper csak majd' megfulladt a röhögéstől, és a könnyeit törölgetve támaszkodott neki a konyhapultnak.

- Ne. Mondjatok. Semmit - emelte fel az ujját Jason, majd odasétált mellém, és egy mozdulattal a konektorba dugta a zsinór végét. Abban a pillanatban a gép zubogni kezdett, és lassan lefőtt a kávé.

- Legközelebb légy körültekintőbb, Jason.

- Te tudtad, mi? - kérdezte felvont szemöldökkel a fiú a még mindig vihogó lányt.

- Persze. De most hagyjak ki egy ilyen lehetőséget? Ez így sokkal viccesebb volt - kezdett lenyugodni, aztán megint rázendített.

Ne játssz a tűzzel! {Leo ValdezxReader} {𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱}Donde viven las historias. Descúbrelo ahora