Ne játssz a tűzzel! {Leo ValdezxReader} {𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱}

Veintiséis

🎤Our pov🎤

Tippem sem volt, mióta feküdtem ott, és néztem ki a fejemből, mint valami nyomorék.

Két hónappal ezelőtt még a spanyol leckémen agyaltam ennyit, ugyanígy az ágyamon feküdve, a plafont méregetve. Ez viszont gyökeresen megváltozott.

Semmi kedvem nem volt megint azokkal a gyanakvó, már-már megvető pillantásokkal karöltve felfedező útra indulni, és esetleg valami kaját keresni.

Inkább haljak éhen.

Az önsajnálatomból az rángatott ki, hogy valaki óvatosan kopogott az ajtómon.

Először úgy voltam vele, hogy megvárom, amíg elmegy az illető. Nem akartam beszélni senkivel.

- [T/N], nyisd ki az ajtót! – sziszegte idegesen az a valaki, mire úgy ültem fel, mintha alaposan hátba vágtak volna.

Felpattantam, és az ajtóhoz sietve kitártam azt.

- Mit keresel itt, Percy? – pillogtam nagy szemekkel a bevágódó fiúra.

- Piper küldött. Szerinte nem ettél semmit tegnap reggel óta, és a kezembe nyomott egy adag kaját – pakolta le a karjában tartott almákat, és szendvicseket.

- És ő hol van? – ráncoltam a szemöldököm, miközben egy nagyot kordult a gyomrom. Vajon mióta lehetek éhes? Mert én nem igazán vettem észre.

- Azt mondta, hogy halaszthatatlan dolga van, és elrohant – vont vállat a fekete hajú – Behívtak már?

- Hova? – hökkentem meg.

- Vagyis nem. Lehet, ki is hagynak – beszélgetett magával. Úgy láttam, egészen jól elszórakozik, szóval lehuppanva mellé kicsomagoltam egy szendvicset, és majszolni kezdtem.

- Téged nem közösítettek ki, amikor elismertek? – törtem meg a közénk telepedő csendet. Igazából fogalmam sincs, miért kérdeztem meg. Csak úgy... érdekelt.

- Nem. Inkább tiszteltek, vagy, hogy mondjam... mint észrevehetted, kevés tengeristen-gyerek rohangál itt. Zeusznak például csak egy lánya van, ő is beállt vadásznak. Nico pedig szintén egyedüli fia Hádésznak. Érted?

- Most arra akarsz kilyukadni, hogy a Nagy Triász nem kelendő a nők körében? – húztam össze a szemöldököm, visszafojtott mosollyal.

- Mi? Dehogy – rázta meg sebesen a fejét – Nézd más szemszögből. Mi vagyunk a legerősebb félvérek... már nem egoistaságból... szóval... inkább tiszteltek, vagy féltek tőlünk. Kivéve, amikor Tyson a táborba jött. Őt elítélték, elég kegyetlenül. De bizonyított, és most mindenki szereti.

- Ez egy kicsit... gáz...

- Nekem mondod? Nem kicsit, nagyon gáz – horkant fel.

- Vagyis, most ha én is bizonyítok, akkor nem fognak olyan szemekkel nézni rám, mint tegnap? – tettem fel a kérdést, egy halvány reménnyel.

- Nem biztos. Tysonnal így volt, de ő félig küklopsz. A származása miatt kerülték – vonta meg a vállát – Te nem tettél semmit, ahogy anyád sem. Csak megszegett egy esküt.

- Csak?! – néztem rá, amolyan „ezt még te sem gondoltad komolyan" fejjel.

- Miért? Megölt, vagy elrabolt valakit? Felrobbantotta az Olimposzt? Vagy megpróbálta eltenni láb alól valamelyik tábort? – kérdezett vissza felvont szemöldökkel.

- Nem, de...

- Na, akkor ez nem is olyan komoly- mosolyodott el elégedetten.

- De, Percy... – sóhajtottam fel – Az odáig oké, hogy nektek van viszonyítási alapotok Nicóval, meg hogy ti már megjártátok a poklot, de...