Ne játssz a tűzzel! {Leo ValdezxReader} {𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱}

Treinta

🎤Our pov🎤

- Semmi bajom, Leo - forgattam a szemem.

- De biztos, hogy biztos? Nem fáj? Hozzak egy párnát? Esetleg vizet? - téblábolt mellettem a fiú, amin egészen jól szórakoztam. Csak azért nem nevettem, mert fájt tőle az oldalam.

- Nem kell semmi, Leo, nyugi - fogtam meg a kezét, mielőtt megint elszáguldott volna mellettem - Csak ülj le, végre.

- Én szétszedem Kalüpszót - morogta, és olyan haragos tűz lobogott a szemében, amelyet még nem láttam tőle. Már amennyire el tudtam kapni a pillantását.

A fiú lehuppant az ágyam szélére, és az ujjaimmal kezdett játszani. Hol kis köröket rajzolt rá, hol összefűzte őket, vagy megpuszilta.

- Azt majd én akarom. Willnek hála már nem akarok kettészakadni, Jason pedig beszélt azzal a csajjal. De én még vissza akarom szolgáltatni a jó cselekedetét - vigyorodtam el.

- Terminátor... - forgatta mosolyogva a szemét, mire kinyújtottam a nyelvem - Mikor engednek ki?

- Nem tudom - vontam vállat - Will szerint ha megiszok még egy adag nektárt, akkor estére már a saját ágyamban alhatok, úgy, hogy holnap még be kell jönnöm.

- Akkor még egy darabig nem vihetlek repülni - jegyezte meg szomorkásan, én pedig rámosolyogtam.

- Majd a jövőhéten.

- Szavad ne feledd! - kapott a mondatomon. Vigyorogva ráztam meg a fejem, és, megtörve a játékát, most én kulcsoltam rá a kezem az övére.

- Leo! - robbant be Nyssa a gyengélkedő ajtaján - Van egy kis gond. Gyere amilyen gyorsan csak tudsz... jobbulást, [T/N]! - kacsintott még vissza, és már el is tűnt.

- Ha megint hozzányúltak Festushoz... - sóhajtott fel, majd nyomott egy puszit a fejemre - Jövök nem sokára!

- Azért ne helyezz a munkád elé - szóltam még utána, mire félig hátra fordulva, vigyorogva kinyújtotta a nyelvét.

- Mindig a legfontosabb az első!

Az egyre vörösödő fejemet fogva vigyorogtam, mint a vadalma.

Lehet egyáltalán valakit ennyire szeretni?

Mert előbb-utóbb belehalok.

***

Pontosan tudtam, mit akarok tenni.

Igaz, nem igen gyógyultam meg teljesen, és még mindig fáj, ha túl gyorsan és hirtelen mozgok, de nem halogathattam a dolgot.

Most volt bennem annyi bátorság, hogy túllegyek rajta.

Most nem fogom vissza magam.

- Te, Kalüpszó, tartozok neked valamivel - léptem be az arénába, ahol csak ugyan ott volt a lány.

Ahogy sejtettem.

- Neked nem a gyengélkedőn kéne lenned, [T/N]? - szólalt meg Jason. Én viszont nem igazán foglalkoztam vele. Dühtől izzó szemekkel meredtem a nimfára, aki csak szimplán vigyorgott.