Hibbant-szigeten nem volt mindig béke a vikingek és a sárkányok között - ahogyan Pléhpofa sem volt mindig „Termetes", és Valka sem volt mindig Haddock.
Hogyan kezdődött hát minden? Honnan indultak, miként ismerkedtek meg Hablaty szülei? Milyen probl...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/Pléhpofa/
Amikor lehorgonyoztunk a kalózhajó mellett, meglepve láttuk, hogy teljesen üres.
— Hol lehetnek? — tátotta el a száját Luna.
— Hogy hol? Hát, a szigeten — válaszolta Theofil.
— Jó, odáig én is eljutottam... — dünnyögte a lány. — De még egy őrszemet se hagytak hátra?
— Ez bizony nagy felelőtlenségre vall — csóválta a fejét a húgom.
— Vagy csak nem volt idejük ezzel foglalkozni, mert lekötötte őket valami más — érvelt logikusan Susan.
— Azt mondod, hogy... — rémültem meg.
— Val — fejezte be a gondolatmenetet Nissa.
Kezdtünk egyre jobban aggódni.
— Mit csinálhatnak vele? — tette fel a kérdést Martha.
— És hol lehet? — tanakodott Helena.
— Hé, srácok! Mi lenne, ha megnéznénk a kalózhajón? — vetette fel az ötletet Modorgóc.
— Ugyan már! Miért hagyták volna hátra? — kételkedett Alvin, teljesen jogosan.
— Ki tudja? Nem vagyok kalóz, hogy ismerjem az észjárásukat — vont vállat a fiú.
— Pedig Modorgóc most nem is mond hülyeséget... — gondolkoztam el.
— Köszönöm. Látjátok? — húzta ki magát az említett. — Várj... — akadt fenn valamin. — Mégis mi az, hogy „most"? Mert tán máskor igen? Kikérem magamnak, mikor mondok én hülyeséget?
— Hááát... — kezdte Susan.
— Igazából... — fűzte tovább a szót Martha.
— Jó, inkább ne válaszoljatok! — legyintett durcásan Modorgóc.
A két lány felkacagott, és győzedelmesen pacsiztak.
— Én a magam részéről szívesen felderíteném a kalózhajót — ajánlkozott Bélhangos.
— Rendben van — egyeztem bele —, de vigyél magaddal még két embert.
— Bruno, Modorgóc, ti velem jöttök — mutatott rájuk Bélhangos.
— Én miért? — nyöszörgött Bruno.
— Mert önként és dalolva jelentkeztél a megtisztelő feladatra — felelte kajánul a kovács.
— Igen? Valahogy nem emlékszem... — dünnyögte szarkasztikusan a nagydarab, szőke hajú fiú.
— És azért, mert én azt mondtam — tette hozzá Bélhangos.
Bruno szemlátomást úgy döntött, inkább nem ellenkezik vele.
— És még mielőtt megkérdeznétek — fűzte tovább a szót Bélhangos —, Modorgóc pedig azért jön, mert az ő ötlete volt. Így mindenkinek megfelel?
