Hibbant-szigeten nem volt mindig béke a vikingek és a sárkányok között - ahogyan Pléhpofa sem volt mindig „Termetes", és Valka sem volt mindig Haddock.
Hogyan kezdődött hát minden? Honnan indultak, miként ismerkedtek meg Hablaty szülei? Milyen probl...
— Most miért? Ki fog nyírni minket! — bizonygatta teljes meggyőződéssel az Ingerman-fiú.
— Dehogy fog — mondta Nissa, ám a hangjában bizonytalanság bujkált. — Csak egy kicsit...
— Leordítja a fejünket? — segítette ki Susan.
— Aha... — motyogta a húgom, és az ajkába harapott. — Olyasmi.
— Kicsit nagyon... — feszengett Martha.
Hirtelen mindenki elhallgatott. Apám hajói partot értek, ő maga pedig nagymacskát megszégyenítő ügyességgel lepattant a középső bárkáról, és felénk indult.
Megszeppenve felsorakoztunk a parton, várva a gigantikus fejmosást. Bruno ijedtében becsukta a szemét, és még a lélegzetét is visszatartotta. Ám a várt üvöltés elmaradt.
— Örülök, hogy épségben látlak benneteket — szólalt meg apám, és legnagyobb meglepetésemre halványan elmosolyodott.
— Nem... nem is vagy ránk mérges? — kérdezte tétován Nissa.
— Dehogynem. Természetesen haragszom rátok — ráncolta a szemöldökét. — Elkötöttétek a kedvenc hajómat, és eltűntetek, mindössze egy rövid üzenetet hagyva. Halálra aggódtam magam miattatok. Ezer szerencse, hogy még időben követni kezdtünk benneteket.
— Én tehetek az egészről — lépett előre Valka. — Ha nem szököm el otthonról, és nem rabolnak el a kalózok, akkor mindez nem történik meg.
— Ne okold magad, nem a te hibád — álltam mellé. — Előbb-utóbb megtalálták volna a módját, hogy foglyul ejtsenek.
— Gyerekek, ez most nem fontos — szakította félbe a vitánkat apám. — A lényeg, hogy mindnyájan ép bőrrel megúsztátok. Büntetésből pedig két hétig a ti feladatotok karbantartani a kikötőben lévő összes hajót, beleértve a takarítást.
— Ééés... ennyi? — csodálkozott Theofil.
— Ez is épp elég! — sziszegte Modorgóc. — Ne adj neki további ötleteket!
— Igen, ennyi — felelte apám. Ezt mindenki furcsállta. — Ennél most fontosabb dolgaink is vannak — sóhajtott gondterhelten. — Mihamarabb vissza kell térnünk Hibbant-szigetre. Azonnal indulunk.
A csapat szótlanul engedelmeskedett. Hamarosan már a hajó fedélzetén ültünk, és a végtelen tengert hasítottuk.
A visszafele úton apám velünk utazott. Feltűnt, hogy folyamatosan a habokat kémleli. Arcán aggodalom tükröződött.
