Hibbant-szigeten nem volt mindig béke a vikingek és a sárkányok között - ahogyan Pléhpofa sem volt mindig „Termetes", és Valka sem volt mindig Haddock.
Hogyan kezdődött hát minden? Honnan indultak, miként ismerkedtek meg Hablaty szülei? Milyen probl...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/Valka/
Fiatal korom ellenére sokszor még engem is meglepett, milyen gyorsan telik az idő. Már tizenhét éves voltam, de éppolyan élénken emlékeztem a két évvel ezelőtti eseményekre, mintha csak tegnap történtek volna. Egek, mennyi mindenen mentem keresztül!
Mióta Nissa újra a régi önmaga lett, helyreállt a csapat rendje. Tizenhárom tagú társaságunk remekül érezte magát az elmúlt két évben. Igazi önfeledt, vidám baráti kört alkottunk. Hangulatunk felhőtlen volt és örömteli, semmi sem szegte kedvünket. Órákig képesek voltunk bandázni és együtt beszélgetni, hülyéskedni. Igazi tinédzserek módjára, egyszerűen csak jól éreztük magunkat. Nyugodt időszak volt.
Csapatunk tagjai a személyiségüket tekintve semmit sem változtak. Mindenki maradt olyan, amilyen — nem úgy külsőleg! Először is, mindnyájan sokat nőttünk, és egytől-egyig felnőttesebb lett a kinézetünk. Martha csodaszép fekete haját (ami egyébként már a lapockájáig ért) újabban vagány, tépett stílusban hordta. Helena világosbarna tincsei szintén nőttek, és két copf helyett most már rendszerint egybe kötve viselte. Emellett ő lett a legmagasabb lány a csapatban, noha Lunával ők voltak a legfiatalabbak köztünk.
Luna és Susan gyönyörű fiatal lánnyá cseperedtek, csak úgy, mint Nissa. Ha ők hárman megjelentek valahol, faluszerte utánuk fordultak a fiúk. Persze, hiába is próbálkoztak — már amelyikük egyáltalán mert. Luna és Nissa többnyire kedvesen utasították vissza a kezdeményezőket, de Susan esetében minimum egy csonttöréssel és két véraláfutással kellett számolnia annak, aki bepróbálkozott nála.
Bár, ami azt illeti, nála amúgy is esélytelen lett volna a helyzet, ugyanis nemrég összejöttek Jamesszel. Annyira örültem, hogy egymásra találtak! Ők ketten teljes mértékben összetartoztak, és tökéletes párt alkottak. Kiskoruktól kezdve jóban voltak, de egy idő után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy többet éreznek egymás iránt puszta barátságnál. Miután ezt ők is tisztázták magukban, és megbeszélték egymással, azóta együtt voltak. Nagyon jó hatást gyakoroltak a másikra, teljesen kivirultak és kibontakoztak egymás mellett. Az egész csapat örült a kapcsolatuknak — elvégre, miért is ne tettük volna ezt, ha két barátunk boldog?
Mostanában azt vettem észre, hogy Alvin és Nissa között is alakul valami. Régebben is kedvelték egymás társaságát, de mostanában feltűnően sok időt töltöttek együtt. Persze, mindketten váltig állították, hogy csak barátok, de közben mindig elvörösödtek. És láttam ám, hogy reagáltak, ha a másik a közelben volt, vagy a neve említésre került! Egyből felkapták a fejüket, és élénken figyelni kezdtek. Egy szó mint száz, gyanúsak voltak ők nekem.
A többieken egyelőre nem észleltem ilyesfajta jeleket. Bélhangos már huszonöt éves volt, eddig mégsem érdeklődött különösebben a lányok iránt. Elvolt a maga kis világában, a kovácsműhelyében — tulajdonképpen a fegyverek szerelmese volt (komolyan, egyik-másikkal úgy bánt, mintha a barátnője lenne).
