Hibbant-szigeten nem volt mindig béke a vikingek és a sárkányok között - ahogyan Pléhpofa sem volt mindig „Termetes", és Valka sem volt mindig Haddock.
Hogyan kezdődött hát minden? Honnan indultak, miként ismerkedtek meg Hablaty szülei? Milyen probl...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/Pléhpofa/
— Fiam! Beszélnünk kell.
Ez már rosszul kezdődött. Igyekeztem elfojtani az arcomra kívánkozó grimaszt, és szembefordultam apámmal.
— Igen?
— Mint tudod, a törzsfők éves gyűlését idén Hibbant-szigeten rendezzük meg.
— Tudom, apa, másról sem beszéltél nekem az utóbbi időben. Hetek óta erre készül az egész falu, biztos, hogy minden rendben lesz.
— Én most a te szerepedről szeretnék beszélni ebben az egészben.
— Részt veszek az oldaladon a tanácskozáson, meg kábé minden fontos eseményen — daráltam a feladatomat —, fogadom és szórakoztatom a vendégeket, körbevezetem őket a szigeten, bárkinek bármi óhaja, sóhaja, panasza van, igyekszem rendezni az ügyet... Kihagytam valamit?
— Igen. Barátkozol a törzsfők gyermekeivel, és...
— Várj — vágtam a szavába. — Törzsfők gyermekei? Erről eddig nem volt szó. Meghívtad őket is?
— Ahogy mondod — bólintott apám. — Remek alkalom ez, hogy megismerkedj mindnyájukkal, kapcsolatokat építs, és válassz egy lányt, aki szimpatikus neked — közölte rezzenéstelenül.
Elsápadtam.
— Te-tessék?
— Jól hallottad. — Az arckifejezésem láttán apám nagyot sóhajtott, és a vállamra tette a kezét. — Fiam... beszéltünk már erről. A huszonötödik születésnapodon megteszlek törzsfőnek, de aggódom miattad és a sziget sorsa miatt. Egy főnöknek feleség kell és örökös, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Még fiatal vagy, az emberek megkérdőjelezhetik a döntéseidet. Be kell biztosítanod magad, sziklaszilárdnak kell mutatkoznod, hogy ne találjanak rajtad fogást. Ha van melletted asszony, az már ígéretes kezdet. — Érzelmesen elmosolyodott. — Én is mindig támaszkodhattam anyádra.
— Értem, apa, de legutóbb is megmondtam, hogy nem állok még készen a házasságra! Miért nem ér rá azután, hogy törzsfő lettem? Anya... — Elcsuklott a hangom. — Anya halála után te is sokáig vezetted egyedül a szigetet, és nem láttam, hogy az emberek megkérdőjeleztek volna.
— Mert én idősebb vagyok, fiam, addigra már nagy tekintélyt vívtam ki magamnak, továbbá ott voltatok nekem a húgoddal. Szó se róla, tisztelnek téged az emberek, de hidd el, szükséged lesz segítségre. A pároddal az oldaladon erősebbek lennétek. Együtt könnyebben vennétek bármilyen akadályt.
— Majd te segítesz nekem! — tiltakoztam.
— Én nem leszek mindig melletted — csóválta a fejét apám. — Gondolnom kell a jövődre — és Hibbant-sziget jövőjére. Ez egy törzsfő dolga — nézett rám szigorúan. — A kérdés az, hogy te készen állsz-e.
