23. 》Ásó, kapa, nagyharang《

349 22 65
                                    

/Valka/

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

/Valka/

— Biztos, hogy jó irányba megyünk? — kérdezte kétkedve Ratt Darlig.

— Hát persze! — tódítottam. — Mondom, hogy érzem legbelül, merre kell menni.

— Aha... — mormolta a Kalózkirály.

Igyekeztem nem mutatni, mennyire ideges vagyok. Így is tudtam, hogy nem tart sokáig, a férfi előbb-utóbb rájön, hogy félrevezettem, és Hibbant-sziget felé tartunk. Csak remélni mertem, hogy a többiek utánunk jönnek, és hamarabb megtalálnak, mint hogy ez bekövetkezne. Márpedig az idő minden másodperccel fogyott.

— Uram! — kiáltotta az őrszem. — Hajók a láthatáron!

— Milyen hajók? — ráncolta a homlokát a Kalózkirály.

— Ha jól látom, az elsőnek Hibbant-sziget címere van a vitorláján, a többi pedig Ádáz-hajó.

— Fogd a kormányt — adta át a rudat Ratt Darlig az egyik másodkapitányának. Látcsövet vett a kezébe, és a közeledő hajókra fókuszált vele.

— Rájöhettek... — morogta. — Ez nem lehet véletlen. Teee...! — bökött rám dühösen. — Átvertél bennünket!

Riadtan hátrálni kezdtem, miközben Alvin a közeledő hajókat fürkészte.

— Ezek Pléhpofáék lesznek!

— Jippí! — öklözött a levegőbe Nissa. — Ügyes vagy, Val. Lám, lám — nézett kajánul Ratt Darligra —, megesik, hogy a kalóz pofára esik.

A férfi kardot rántott, de ekkorra már mellénk siklott az első hajó. Deszkákat toltak át a miénkre, amiken keresztül az első harcosok már meg is rohamozták a lopott bárkát. Meglepetésemre a barátaim voltak azok — de nem volt sok időm szemügyre venni őket, mert tüstént csata kerekedett a fedélzeten.

— Vigyázzatok a hajómra! — kiáltotta egy tagbaszakadt, fekete hajú és szakállú férfi. Zöld szemében aggodalom csillant. — Ne tegyetek kárt benne!

Valahonnan ismerősnek tűnt a fickó, de egyelőre nem tudtam beazonosítani, ki lehet. Arra viszont rájöttem, hogy a kalózok tőle lopták a hajót.

Hirtelen erős kéz kulcsolódott a nyakamra, és odébb vonszolt a harctértől. Kétségbeesetten próbáltam szabadulni. Rúgkapáltam, karmoltam, de ellenfelem vasmarokkal szorított.

— Most nem menekülsz — sziszegte a fülembe. — Elviszel a Sárkányok Kincséhez, ha beledöglök is.

Felismertem a hangot: Ratt Darlig. Megkötözött és egy mentőcsónakba dobott — fogalmam sem volt, honnan szerezte.

— Segítség! — rikoltottam, de egy rongydarabbal bekötözte a számat is.

Vízre bocsátotta a csónakot, majd ő is beleugrott, és tempósan evezni kezdett. Páni félelemmel néztem, ahogy a többiek harcolnak. Az ádázoknak köszönhetően emberfölényben voltak — de mit számít, ha Ratt Darlignak sikerül meglógnia velem? Az nem lehet, hogy ennyi legyen az egész. A csata forgatagában valakinek észre kellett vennie, hogy eltűntem. Valakinek a keresésemre kellett indulnia. Valakinek...

Sárkányszív - Így neveld a sárkányodat fanfictionOnde histórias criam vida. Descubra agora