Gyakornok /BEFEJEZETT/

Davdi barátjánál

-David leráztuk őket- mondom boldogan.
- Oké. Itt lakik az ismerősöm- biccent a ház felé. A ház nem túl nagy, de modern- Jack a neve. A barátnője is lehet, hogy itthon van- mondja lihegve.
- Jó. Menjünk be mielőtt megtalálnak minket- és már ment is, és csengetett.
- Megyek- hallom a női hangot. És nyitódik az ajtó- David régen láttunk már.
- Igen.
- Gyertek be. Nem is tudtam, hogy van barátnőd- mondja vidáman.
- Hát igazából csak pár napja jöttünk össze- mondja. Látom rajta, hogy zavarban van.
- Ez olyan cuki- úgy mosolyog Jack barátnője, hogy kilátátszik az összes fog- Jajj, be se mutatkoztam. De hülye vagyok. Dorothy Hall vagyok- nyújta a kezét.
- Emily Cox- mondom.
- Gyertek a nappaliba, üljünk ott le.
- Jack hol van?- kérdezi David.
- Kint van a teraszon. Behívom.
- Rendben- a nappaliból vezet egy üveges ajtó. Az ajtó mögött van egy terasz, meg egy kis udvar is.
- Sziaaa- mondja boldogan Jack.
- Sziaaa- és valami kézfogás szerűséget csinálnak.
- Mi szél hozott erre?- és ekkor megpillant engem- Nem is tudtam hogy van barátnőd- és már nyújta is a kezét.
-Emily Cox- rázok kezet.
- Jack Frey.
- Kértek vizet vagy valamit?- kérdezi kedvesen Dorothy.
- Köszönöm, én elfogadok egy pohár vízet- mondom.
- Naa mesélj- mondja Jack.
    David mindent nagyon részletesen elmesélt. A lakásától kezdve egészen idáig.
- Aztaaa- mondja Dorothy.
- Miért nem küldjük rájuk az FBI-t?- mondom.
- Ez  nem rossz ötlet- válaszol David- Ha kapok egy telefont akkor felhívom a főnököm.
- Tessék- nyújta át a telefonját Jack. David már pötyögi is a telefonszámot.
- Jó napot főnök úr!... Valószínűleg amit mondani fogok nem fogja elhinni, de engem és Emilyt, a gyakornokot, elraboltak..... Itt vagyunk az egyik haveromnál, mert ahol kilyukadtunk amikor kiszabadultunk csak pár utcát kellett futnunk és itt laknak a barátnőjével..... Rendben. Köszönöm.
- Naa?- kérdezem kíváncsian.
- Elintézi. Ide pedig küld egy rendőrt.
- Na az szuper!- mondja Dorothy.
- Emily?
- Igen- válaszolok.
- Neked három nap és itt a szülinapod. Ugye?!- mondja.
- Igen, de ezt te honnan tudod??- nézek rá értetlenül.
- Az mindegy.
- Ahh, na mindegy. Megkérdezhetem, hogy hol a mosdó?
- Persze. Ott a folyosó végén, a leghátsó ajtó- mutatja Jack.
- Köszönöm- és már mentem is. Mikor benyitottam a mosdóba egy nagyon nagy tükör fogadt. Amiben megpillantottam magamat. És hát eléggé szörnyen néztem ki. Tiszta kócos vagyok. Magam után becsuktam az ajtót, de egyből kinyitódott. David állt mögöttem.
- Te meg mit csinálsz? És ha pont WC- zek?- kérdezem meglepődötten.
- Csak szeretnék beszélni veled. Miért jöttél ki a mosdóba? Mi a baj?
- Semmi. Csak mindjárt bepisilek.
- Az a bajod, hogy utánad néztem?- kérdezget tovább.
- Nem. De ha már itt tartunk, akkor miért néztél utánam?- kérdőre vonom.
- Csak úgy- és közelebb lép.
- Mi az, hogy csak úgy?- és elcsattant egy csók. Valószínűleg olyan piros a fejem, mint a rózsa. Olyan lágyan csókolt meg. Olyan gyengéden, hogy földbe gyökerezett a lábam.
- Cuki vagy.
- Miért?- kérdezem.
- Mert elpirultál, és az cuki.
- Figyelj munkatársak vagyunk. Nem biztos, hogy jó szemmel néznének ránk, amikor kiderülne, hogy mi együtt vagyunk.
- Akkor valószínűleg áthelyeznének jobb pozícióba. A főnökömmel már beszéltünk arról, hogy előreléptetne, mint nyomozó.
- De hát az tök jó!- mondom.
- Igen. De most ne ezzel foglalkozzunk. Először is kapják el ezt a Steven Benward-ot.
- Jó. Igazad van, de most már vécézhetek?- kérdezem.
- Persze- mondja, és már ki is ment. Én pedig elvégeztem a dolgom, kezet mostam. Majd kimentem.