Gyakornok /BEFEJEZETT/

Öröm könnyek

- Egész este fent volt- mondom miközben a szobám felé vettem az irányt.
- Miért volt fennt?
- Mert nem tudott aludni, és emiatt anyukám is egész éjjel fent volt- mondom.
- Ja értem- mondja és én pedig kinyitom a szobám ajtaját.
- A cuccodat a gardróbom elé tedd le- mondom.
- Oké. És mikor menjünk le a tengerparthoz?
- Most, hogy így mondod elmehetnénk vacsorázni- mondom lelkesen.
- Újabb randi?- kérdezi titokzatosan.
- Akár- mondom.
- Benne vagyok- ekkor közelebb lépett hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. Ezt a romantikus pillanatot Niki törte meg.
- Emily- ekkor elakadt a lélegzete- Úúú bocsánat nem tudtam, hogy itt van. Én akkor megyek is- aztán becsukta az ajtót. Mi Daviddal pedig egymásra néztünk, majd kitört belőlünk a nevetés. Majd David leült az ágyamra.
- Emily.
- Igen?
- Haza kell akkor menjek, hogyha elakarunk menni randizni- mondja a szerelmem.
- Miért?- nézek rá értetlenül.
- Mert nem hoztam ide olyan nagyon csinos ruhát.
- Jaa értem.
- De majd csak este öt fele megyek haza. Aztán itt leszek érted hatra.
- Rendben- majd újra megcsókoltam. Ekkor pedig anya nyitott be- Miért nem lehet kopogni mielőtt bejössz?- kérdezem reménytelenül.
- Ne haragudj! Csak azt szerettem volna mondani- ekkor mögém néz és észre veszi, hogy itt van David- Ó, szia David! Na szóval csak azt szerettem volna mondani, hogy gyere ki a konyhába.
- Oké, de miért? - kérdezem.
- Csak gyere és kész!- utasítgat anya. A hátam mögé nézek Davidra, de ő csak meghúzza a vállát, hogy ő nem tud semmiről. Úgyhogy követni kezd a konyhába. Ekkor megpillantok egy személyt. Ez a bizonyos személy az én legjobb barátnőm volt. Akit nyár közepe óta nem láttam. Én csak odafutottam hozzá és átöleltem, majd elkezdtem sírni, mint egy hisztis tini. De hát olyan régen láttam. És mivel nem látom sokszor, mert New York-ban lakik, és nyilván ott van munkája ez oda köti. De csak, hogy megsúgjam nem csak én sírtam, hanem ő is. Oké, hogy beszéltünk telefonon ma, de hát az nem olyan, mint amikor élőben találkozunk. Valószínűleg ez lett volna holnap is, mivel jön a haza váró bulira.
Ekkor megpillantottam, hogy egy számomra ismeretlen férfi áll Betty mögött. Betty be is mutatta a srácot.
- Ő itt Travis- mondja büszkén Betty.
- Helló- köszönök, és a kezemet nyújtom- Emily.
- Mi lenne, ha- gondolkodik el David- ha páros randira mennénk?- teszi fel a kérdést- Ja egyébként be se mutatkoztam, bocsánat! David Nelson- nyújta a kezét Travis-nek.
- Az nem lenne rossz- mondja lelkesen a barátnőm.
- Oké- egyetértek. Travis pedig csak bólint egyet, mint a jó gyerekek.
- Menjünk ki a teraszra- javasolja anyukám.
- Kérték egyébként valamit? Vizet vagy valami nasit?- kérdezem, mint egy jó házigazda.
- Nem köszönöm- mondják szinte egyszerre Betty és a barátja.
- Rendben, akkor menjünk ki- mondom végül. Rengeteget beszélgettünk és Travis is nagyon jó fej. És nagyon jó humora van. Nagyon szerencsés a legjobb barátnőm! Mondjuk én se panaszkodhatok. Igaz, hogy Travis egy kicsit idősebb( kilenc évvel ), de szerintem nem számít.
A nagy nevetésben felállok, hogy megnézzem hány óra. Be megyek a nappaliba és a faliórára nézek.
- Hat óra huszonkettő perc van- ki kiabálok a nappaliból a teraszra. És ekkor esik le a tantusz, hogy már rég készülődnünk kellett volna, ha elakarunk menni igazából úgy bárhova. Sőt már huszonkettő perce el kellet volna indulnunk.
Szép lassan kisétalok Betty- ékhez.
- Hát már nem nagyon tudunk menni sehova- mondom.
- Uhh tényleg a páros randi- eszmél fel David.
- Nem baj akkor maradjunk itt, persze csak, ha nem baj. És nem zavarunk -ekkor megszólal az édesanyukám.
- Dehogy baj! Itt szívesen látunk bármikor.
- Köszönöm Mrs. Kress- mondja szerényen Betty.
- Jajj, ne butáskodj. Nem vagyok én olyan öreg, hogy magázni kelljen.
- Igazad van- mondja Betty- Mi lenne, ha elmennénk egyet shoppinggolni?- mondja a barátnőm.
- Az nem lenne rossz! Addig is, ha nincs semmi programuk a fiúknak, ők is elmehetnek valahova- mondom lelkesen, majd leülök David ölébe, mert az anyukám elfoglalta a helyemet. Ekkor Alex jött ki a teraszra.
- Helló- köszön a többieknek- Anya csinálsz valami kaját, mert éhes vagyok.
- Miért esetleg nincs kezed, hogy te ne tudj magadnak összedobni egy rántottát vagy csak egy pirítóst?- mondja anya.
- Igaza van - szólalok meg.
- De jó testvér vagy! Nem, hogy kiállnál mellettem!- mondja dühösen.
- Bocs!- válaszolok flegmán, majd beballag a konyhába Alex, mi meg tovább beszélgetünk.