Gyakornok /BEFEJEZETT/

A meglepetés

Amikor az autóba épp be akartam volna szállni, David megszólalt.
- Gyalog megyünk!- mondta és átkarolta a derekam.
- Jaa, jó. Rendben- mondom- Óhh a francba! Nem hoztam kardigánt- már fordulnék vissza, de David már megint megszólal.
- Fázol?- kérdezi.
- Most még nem, de később valószínűleg fogok. Mivel eléggé fázós típus vagyok- magyarázom.
- Ott nem fogsz fázni ahová megyünk! Ne aggódj!- mondja David.
- Jó. Menjünk tovább- mondom higgadtan.
A séta közben nagyon sokat beszélgettünk. Arról is, hogy van egy húgom, Niki, aki nem itt Miamiban van most. És sajnos nem sokat beszélgettünk se Messenger-en, se Skype- on. Aztán arról is beszéltünk sajnos, hogy a neki meghaltak a szülei és mivel a legközelebbi ismerős/család tag a mamája, de ő pedig alkoholista volt ezért kilenc évesen árvaházba került. És végül amikor betöltötte a tizenötöt egy szerető család magához fogadta. Mai napig tartják egyébként a kapcsolatot a "szüleivel". Akik elvileg nagyon kedvesek. Na, de visszatérve a jelenhez.
- Megérkeztünk- mondja és időközben nem is figyeltem, hogy hova megyünk, bár akkor lelőttem volna az egész meglepetést, hiszen David lakásához értünk.
- De ugye most nem fognak minket elrabolni?!- mondom komolytalan arccal.
- Aki most elrabolt az én vagyok!- és már nyitja is az ajtót- Csak előre!- mondja kedvesen, én pedig csak a legszebb mosolyomat villantottam rá.
Amikor felértünk a lakásába leesett az állam. Amikor legutoljára voltam itt egy kicsit kupis volt a lakás, de most! Most egyáltalán nem az! Sőt gyönyörű! Nagyon szépen kidíszítette. Az asztalon egy gyertya van. És az odavezető út pedig rózsaszirmokkal van kirakva.
- Ez gyönyörű!- mondom Davidnak.
- Örülök, hogy tetszik- és egy lágy mosolyt ereszt felém- Figyelj mindjárt jövök, addig foglalj helyet- mondja David és már el is tűnt a hálószobájában.
Rá pár percre kinyílt az ajtó. És a testvérem, Niki, jelenet meg. Egyből felpattantam és megöleltem.
- Istenem! Annyira, de annyira hiányoztál!- mondom sírásomat visszatartva.
- Te is!- mondja Niki. Amikor elengedtük egymást a szoros ölelésből, David ott állt Niki mögött. És most hozzá fordultam.
- Hogyan szervezted meg ezt az egészet? Tudtam, hogy majd most valamikor haza jön a tesóm, de nem tudtam mikor. És úgy volt, hogy szólsz- az előbbi mondatot már Nikinek mondtam. Ekkor csengettek.
- Megyek- mondta David. Kíváncsian figyeltem, hogy ki jöhetett. Aztán megpillantottam a családomat.
- Azta! Ti meg hogy hogy itt vagytok- kérdezem meglepetten és közben végig nézek a családomon.
Az este további részében nagyon jó volt a hangulat. Nagyon finomat vacsoráztunk. Anyáék haza vittek Nikit és Juliáékat és persze magukat is. Egyébként Nikiről tudni illik, hogy nyáron egy cserediák programon vett részt. Igaz suliba nem jártak Magyarországon, viszont a magyar nyelv vonzotta, mint egy mágnes. Ezért is ment el nyáron. Igazából, ha úgy nézzük egy jó nagy nyaraláson volt, csak éppenséggel nélkülünk. Én most Davidnak segítek elmosogatni a sok tányért és evőeszközt. David közben elment le zuhanyozni. Hirtelen egy kéz pihen a csípőmön. Az a kéz David keze volt.
- Jó gyors voltál- jegyzem meg mikor az utolsó tányért mostam el.
- Köszi- majd a nyakamra nyom egy lágy puszit- Gyorsan felöltözök pizsibe- mondja és már el is tűnt a hálószobában. Én megtöröltem a kezem egy konyharuhába és bekopogtattam az ajtón.
- Gyere- kiabálta ki a szobából David. Amikor benyitottam pont az izmos felső testére akart felvenni egy trikót- Mi az?- nézett rám értetlenül.
- Semmi- rázom meg a fejem.
- Jó, akkor most ott fogsz állni egész este vagy esetleg idefáradsz mellém?- kérdezte mosolyra húzott szájjal. Ekkor odamentem hozzá és szenvedélyesen megcsókoltam- Szeretlek- mondta halkan, kissé szégyenlősen.
- Én is nagyon! És köszönöm a mai napot! De tényleg! Nagyon megleptél. És iszonyatosan boldog voltam ma este! - mondom hálásan.
- Igazán nincs mit! Örülök, hogy megleptelek! Végülis ez volt a cél- mondta majd megcsókolt. Majd újra és újra. Aztán levette a felsőm és gyengéden az ágyra fektetett.
- Figyelj!
- Mond- mondja David.
- Nagyon szeretlek! Meg minden, de- ekkor elgondolkodtam. Nem volt még egy barátom se. Nem voltam még intimkapcsolatban és, ha ezt megmondom neki valószínűleg teljesen hülyének néz.
- De mi?- kérdezte David.
- De én még- ekkor a szavamba vág és ennek egy picit most kivételesen örültem.
- Óhh értem! Szóval még mindig ízé, hát érted- vár egy picit és kimondja- szóval, hogy még mindig szűz vagy?- bolintok egyet alig észrevehetően- És?
- Hát picit megilyedtem...- mondom. És kicsit zavarba is jöttem.
- Ha te nem állsz ra készen akkor nem kell csinálni- mondja David megértően. Ekkor én lágyan megcsókolom és nemet jelzek a fejemmel. Majd halak hangon megszólalok.
- Ne haragudj!- mondom.
- De hát én nem haragszok- mondja kedvesen. Majd felülünk az ágytámlájához- Addjak egy pólót? - kérdezi kedvesen David- Csak mert az kicsit kényelmesebb.
- Igen, légyszi - válaszolok, és már ki is pattant az ágyból. A szekrényéhez ment, majd kivett egy jó nagy pollót és ide dobta az ágyra.
- Tessék- mondta, majd visszafeküdt az ágyba. Én felálltam és hátat fordítottam neki. Felvettem a pollót, majd alóla levettem a melltartóm. Mivel a polló eléggé hosszú volt levettem a nadrágom, és visszabujtam David mellé az ágyba.
- És mit fogunk csinálni?- kérdezem.