Gyakornok /BEFEJEZETT/

Megérkeztek Juliáék

David az ágyon feküdt pont ugyanúgy, mint mi előtt kimentem volna a szobámból.
- Holnap sok dolgunk lesz-szólal meg David.
- Igen, tudom.
- Úgyhogy búj ide kérlek kis rendőr Hercegnőm- és szét tárta a karjait. Én pedig követtem a barátom kérését.
   Másnap
- Jó reggelt!-köszön David, és közben egy bögre kávéval a kezében leül az ágyam szélére- Csináltam kávét neked. Még meleg.
- Jó reggelt neked is!- nyújtózkodok egyet közben- Köszönöm szépen! Nagyon kedves vagy!
- Mindenki kint reggelizik a konyhában már. Bobby már elment dolgozni- mondja a közérdekű információt David, és közben odaadja a kávét.
- Rendben- és bele szürcsölök a kávémba, ami leforázta egy ici-picit a nyelvemet. Egyébként finom lett a kávé. Mondjuk én ritkán szoktam kávét inni.
- Mit segítsek majd?
- Mikor?- kérdezek vissza.
- Hát ugye a haza váró buli szervezésben ma délután.
- Jaa. Majd ilyen díszek felrakásában meg ilyesmikben kéne segítened- mondom Davidnak.
- Rendben. Egyébként holnap van a szülinapod.
- Igen tudom- forgatom meg a szemeimet- Még egy évvel öregebb leszek.
- Szexi öreg leszel- mondja David és mosolyog közben.
- Köszi! Ez most megnyugtatott!- mondom full komolytalanul.
- Igazán nincs mit! És ott van a komódodon egy kis egy ajándék- bicent a komód irányba.
- De hát csak holnap lesz a szülinapom- mondom értetlenül és a bögre kávét David kezébe nyomom.
- Igen tudom. De most kapod meg az ajándékokat- én pedig a komod felé nyúltam. Az ajándék vörös bársony dobozban van, ami hosszúkás alakú. Ebből egyből azt gondoltam, hogy egy ékszer lapul a dobozban, és amikor leveszem a doboz tetejét, akkor látom , hogy kettő repülőjegy van benne. És nem is akár hová! Hanem a szerelem városába, Párizsba!
- Úr Isten!- hol Davidra hol a repülőjegyekre nézek- Ez most komoly??- leesett az állam-
Köszönöm szépen! Ez életem legszebb ajándéka!-majd átölelem a  szerelmem és meg csókolom.
- Holnap délután ötkor indul a gépünk. Egyébként örülök, hogy tetszik!
- Istenem mindjárt sírok!- majd kifutok a konyhába.
- Anya elutazok!- mondom boldogan.
- Tudom- mondja mosolyogva.
- Honnan?- nézek rá értetlenül.
- Davidtol. Ma reggel mondta, hogy ez a szülinapi ajándékod- mondja miközben a rántottát eszi.
- Jaa értem- ekkor már David mögöttem volt.
- Ti nem esztek?- kérdezi Edward.
- Én nem nagyon vagyok éhes. Inkább most felöltözök, meg előtte lezuhanyzok- mondom Edwardnak.
- És ma jönnek haza Juliáék, ugye?- kérdezi lelkesen Edward.
- Igen- feleli anya.
- Akkor rajzolok nekik valami szépet. Az jó?
- Persze Kincsem- mondja anya.
- Akkor én elmentem zuhanyozni- jelentem be. David pedig követ a szobába.
- Én addig itt megvárlak- aztán elgondolkodik- Vagy mennyek veled fürödni?- kérdezi és megvillantja azt a kis perverz mosolyát.
- Szerintem maradj csak itt- mondom és egy csókot nyomok a szájára. Aztán elmendtem fürödni.
   Körübelül tíz percet töltöttem a fürdőben. Szerintem az egy lánynál egész normális idő. De David nem így gondolja.
- Még csak most lettél kész? Anyukád már neki állt sütni főzni- mondja David türelmetlenül.
-  Most mit hisztizel? Nem tizenöt éves tini vagy, akinek most lesz a szülinapja!
- Jó, lehet, hogy kicsit túlzásba vittem azt, hogy készen kell lennie hamar.
- Kicsit?- nézek rá.
- Jó, akkor nagyon.
- Nem értem mi van veletek ilyenkor! Tegnap apa, ma te. Na jó! Nem is fogok ezzel foglalkozni- majd kiveszek a gardróbomból egy melegítő nadrágot, illetve egy Nike pólót- Örülj neki, hogy most nincs itt sem az Alex sem Edward. Jó igazából Alex nem zavart volna minket, csak Edward tartott volna fel a készületekben. De anya vagy én még nem tudom, de elmegyünk értük a suliba, majd délután. És akkor már minden kész lesz.
- Ömm Emily!
- Igen?
- Anyukád kivette őket a mai napra, hogy tudjanak segíteni.
- Hát ez fantasztikus!- mondom- Remélem legalább Alex csinál valamit, mert Edwardtól nem várom el, de tőle igen.
- Jó, nyugi! Kész leszünk, de ha sohasem fogsz neki állni sütni stb. akkor nem leszünk készen.
- Igazd van. Menjünk.
       Én muffint, boci szeletet és almás pitét csináltam, úgyhogy mindenki kedve szerint válogathat majd. Anya ebédet csinált nekünk. David felrakta a lufikat, az „Üdv itthon" felíratot. Aztán segített elpakolni a konyhában. Alex kitakarította Nikivel a nappalit és az előszobát. Háromkor jöttek meg a barátnőm meg a barátja. Aztán igazából olyan fél négy fele jött meg Scott három haverja. Illetve négykor megérkezett Scott családja. Mindenki összeismerkedett. Sokat beszélgettünk. És ekkor megcsörrent anya telefonja.
- Szia Julia! Mikor jöttök haza?
- Pont ezért hívlak. Körübelül negyedóra és nálatok vagyunk.
- Rendben. Szeretlek! Puszi!- és anya letette a telefont- Figyelem!- üvölti túl a sok beszélgetést és nevetést- Juliáék negyedóra és itt vannak- jelenti ki anya. Mindenki bólogat vagy bekiabálja, hogy szuper, és folytatjuk a társalgást. Mindenki az autó ajtó csapására lesz figyelmes. Úgyhogy gyorsan mindenki elbújt, és vártuk, hogy be jöjjenek. Amikor be nyitott Julia és mögötte állt Scott, mindenki előugrott és kedves fogadtuk őket. A kis baba, Stella, pedig elkezdett mosolyogni.
      A haza váró buli nagyon jól sikerült. Mindenki vidám volt, mindenki beszélgetett, és a legfőbb, hogy Juliáék jól érezték magukat. Olyan este hat fele ment el az utolsó vendég. Ekkor már rég aludt Stella, úgyhogy a maradék egy órában eléggé halkan beszélgettünk ne ,hogy fel ébredjen a kis csöpség.
- Köszöjük szépen ezt a napot! Álmomban sem gondoltam volna, hogy így megleptek minket- mondja hálásan Julia.
- Örülök, hogy jól éreztétek magatokat!- mondja anya.