Gyakornok /BEFEJEZETT/

Őszinte vallomás

- Tudom, hogy csak egy hete ismerlek körülbelül, de én nem tudom mit csinálok, ha te elmész!- mondom szipogva.
- Nagyon aranyos vagy! Tudod jól hogy szeretlek. És nem lesz remélhetőleg hely sem.
- Én is szeretlek.
- Egyébként három nap és itt van a szülinapod- mondja.
- Tudom. De ezt most miért mondod? Nem értem- értetlenkedek.
- Jaa csak célozgattam, hogy megünnepelhetnénk.
- Értem. És mivel szeretnéd megünnepelni, hogy öregszek?- mondom egyáltalán nem komoly arccal.
- Az meglepetés, de már vár a családod- mondja- majd találkozunk! - majd egy hosszú és szenvedélyes csókot nyom a számra. És már megyek is az autóhoz, ahol várt rám a családom nagy része.
- Anya?
- Igen- fordul felém édesanyám.
- Edward hol van?- kérdezem, majd beülök az autóba. Anyám szóra nyitotta volna a száját, de Julia megelőzte.
- Nálunk van. Már két napja nálunk alszik. És nagyon hiányzol neki- mondja, és a szemébe könny gyűlik.
- Most miért sírsz?- kérdezem meglepődötten.
- Mert nagyon aggódtam érted! És persze nem csak én, hanem anya is meg az egész család- mondja és már át is ölelt- Most jutott el az agyamig, hogy mennyire fontos vagy nekem. És annyira sajnálom, hogy régebben annyit veszekedtünk. És hát mit ne mondjak- ekkor elengedett az öleléséből és így folytatta- Nem volt túl rózsás a kapcsolatunk- mondja könny áztatta szemét törölgetve. Én köpni nyelni nem tudtam. Nem vártam ilyen őszinte vallomásra. És már csak azt vettem észre, hogy én is meg anya is meghatódtunk. Csak folytak a könnyeink, amíg haza nem értünk. Otthon mindent részletesen elmeséltem egy finom dinnyét falatozva. Edward Scott-tal maradt még egy estét és csak holnap jön haza. Este kilenckor elmentem és vettem egy forró fürdőt. Fürdés közben nagyon sokat gondolkodtam. Elmerengtem az eddig történetekről. Davidról és rólam. A kapcsolatunkról. Majd Julia őszinte vallomásán. A habos babos kád elepte testemet, csak a fejem volt kidugva. Ekkor kopogás törte meg a csendet a fürdőszobában.
- Bemehetek?- kérdezi az ismerős hang. Az ajtó mögül egy fej kukucskált be. David volt az. Nagyon meglepett. Még jó, hogy a hab eltakar.
- Ömmm pillanat- mondom meglepetten- mindjárt ki megyek a fürdőből- mondom. Majd az ajtó becsukódik. Én gyorsan magamra húztam egy törölközőt, majd kimentem a fürdőszobából. Anya ott volt az ajtó előtt és a szobám felé mutogatott. Én pedig hallgattam az anyukámra, és a szobám felé vettem az irányt. David az ágyamon ült.
- Kimegyek. És akkor gyorsan átöltözöl, majd mutatok neked valamit- mondta fülig érő szájjal és már ki is ment. Én csak néztem ki a fejemből, mint egy hülye. Mégis mit vegyek fel? Tettem fel magamnak a kérdést. Davidon egy sima farmernadrág, Tomy Hilfiger póló és egy sima sportosabb cipő volt. A szekrényem elé álltam, és csak válogattam. Végül emellett döntöttem.⬇️

Azért választottam ezt a szettet, mert kényelmes, de mégis elegáns. A hajamat kiengedve hagytam. A szemöldökömet gyorsan kihúztam utána gyorsan felraktam magamra egy szempillaspirált ezután egy matt rúzs következett. És kész!
- Bejöhetsz!- mondom Davidnak amikor bekopog és megkérdezi, hogy készen vagyok-e már?
- Huhh- esik le az álla- Gyönyörű vagy!- mondja majd egy pár másodpercre rá pedig hozzá teszi- Mondjuk mindig gyönyörű vagy!
- Köszönöm!- mondom és az arcomat elöntötte a vörösség, amit észre is vett.
- Nem mellesleg, még aranyos is! Főleg amikor elpirulsz egy-két bókon- mondja David, majd egy puszit nyom a homlokomra.
- És hova viszel?- kérdezem kíváncsian.
- Meglepetés! De nyugi nem ez a szülinapi ajándékod!- mondja, majd kisétál a szobámból, én pedig követem, mint valami puli kutya. A bejárati ajtóból visszanézek és meglátom anyát.
- Érezzétek jól magatokat!- mondja kedvesen anya, majd odajön és átölel. Ekkor Bobby vagyis apa jelent meg anyám mögött.
- Nagyon vigyázz rá! Ő egy igazi kincs!- mondja apa.
- Ígérem vigyázok rá!- mondja David- De most már ideje indulunk- jelenti ki izgatottan.