Ismét nulla életkedvvel ébredtem fel és készülődtem el.Ismét késésben voltam így lerobogtam a lépcsőn és gyors csókot nyomtam a nevelőnőm arcára aki már nyújtotta is az uzsonnámat.
-Szia Greta néni. -köszöntem el tőle sietősen.
-Legyen szép napod aranyom.-hallottam meg vékony hangját már az ajtón kívülről.Felpattantam a gördeszkámra és már száguldottam is a ,,poklom" felé.
Jó tanuló vagyok,mégis utálok iskolába járni...Csak egy szürke egér vagyok a többi diák közt és állandóan piszkál...mindenki...
Szívesebben tölteném az időmet otthon Greta nénikémmel...
Néha rá férne a segítségem..
Bár ezt soha nem vallaná be nemhogy nekem hanem még magának se.5 éves voltam amikor a szüleim meghaltak.
Őszintén...nincs sok emlékem róluk,de ami van az szép emlék.Igazságtalan ami velük töltént.
Beléjük ment egy részeg sofőr.Nem maradt egyetlen túlélő sem.Anya a kórházban halt meg,apa még a helyszínen.
És hogy mi lett velem?5 évesen árva lettem úgy,hogy se testvérem se más rokonaim..Anya és apa is egykék voltak a nagyszülők pedig már 80 körüliek voltak...Nem értettem mi történik körülöttem....folyamatosan jöttek a hivatalok,hogy bedugjanak egy gyerekotthonba.
5 évesen nem tudtam miért történik mindez.Teljesen egyedül voltam.
De aztán jött Greta Adams.
A legjószívűbb nő akit egész eddigi életemben ismertem.
Egy ideig ő vigyázott rám míg az ügyvédek arról beszélgettek melyik gyerekotthonba helyezzenek el engem.Közben nagyon megszerettem Greta nénit.
Törődött velem,vigyázott rám majd egy nap úgy jött haza,hogy azt mondja örökbefogadott engem és,hogy mindig ott lesz mellettem.
Greta néni anyám helyett is anyám.
Miután közölte a hírt,hogy örökbefogadott véglegesen beköltözött a szüleim házába ahol laktam...
Az a ház hatalmas volt és még mindig az is.Elég nagy kettőnknek,de szeretem.Csak ez maradt meg a szüleimből és a halvány emlékfoszlányok amiket máig őrizgetek.
Greta néni igaz már közel 50 éves mégis fiatalabbnak néz ki a koránál.Kerek arca,alacsony termete és mosolygós barna szemei megnyugtatást adnak számomra ahányszor ránézek.Eredetileg bébiszitterként dolgozott,de miután lettem neki én azután inkább abbahagyta ezt a szakmát és kitanult cukrásznak amint már nagyobb lettem.
Nagyon szeretem őt,és ahogy ő mondja ,,fényt vittem az életébe".Ami igaz is.Greta néninek sajnos nincs gyereke...vagyis vagyok neki én,de tudom,hogy szeretne egy vérszerinti gyereket is csak már nemlehet.
Nem is tudom mi lett volna velem ha nem jelenik meg hirtelen az életemben...Bizonyára egy árvaházban éltem volna le a fél életemet.De szerencsére nem így történt.
Greta néni mindent megpróbált megadni nekem amit csak tudott.
Igaz a szüleim rám hagyták minden pénzüket ami valljuk be nem volt kevés,de még nem nyúlhatok hozzá 18 éves koromig.Greta néni kezeli a pénzt ,de ő sem nyúl hozzá.
17 éves vagyok.Kék a szemem.
Fekete hátam közepéig érő szögegyenes hajam van.
Az iskolában próbálok láthatatlanná válni kevés sikerrel...
.A fekete hajam már maga kitűnik ugyanis valami ok folytán csak barna meg szőke lányok járnak az iskolába.
A rikító kék szemem amit kiemel a sötét hajam az csak rátesz egy lapáttal az egészre.
YOU ARE READING
Crystal Eyes(hun)▪Completed
Teen Fiction-Mi bajod van David?-kérdeztem tőle széttárt karokkal.Közelebb lépett hozzám,a falhoz szorultam. -Te vagy a bajom!-mondta furcsa csillogással a szemében.Kezeivel megtámaszkodott két oldalt a fejem mellett ezzel csapdába zárva engem.Vártam a következ...