Utazás a Yandere Szimulátorban

2.világ 2.rész ~"Kisebb" baleset~

Ayano szemszöge

A tegnapi gyakorlás nagyon lefárasztott, szóval amint hazaértem lezuhanyoztam, majd mentem az ágyba. Ennek hála nem csináltam meg a házijaimat, tehát még órák előtt be kell fejeznem őket. Mikor kikeltem az ágyból egy furcsa érzés kapott el. Mintha valami puha lenne a mellkasomnál. Benéztem a pizsamapólóm alá és fülig pirultam. Csura, kiscica képében szunyókált a melleim közelségében. Mekkora egy perverz disznó. Szépen kihalásztam a barna szőrcsomót a ruha alól, majd letettem őt az ágyamra. Én lassan kimásztam az ágyamból, de azt éreztem, mintha hátulról megölelnének.

-Máris itt akarsz hagyni?-kérdezte Csura. Lehetetlen nem megismerni a hangját.

-Tudod hogy meg kell találnom a kazettákat...-mondtam. Az egész szituációnak romantikus hangulata lett. Én viszont éreztem hogy ez nem helyes. Még most is Rikura gondolok.

-Csak szólok, hogy itt nincs kazetta.-törte meg Csura a válaszom után hagyott csendet. Ezek szerint egy rossz világba kerültem.

-De akkor most mi lesz?-kérdeztem. Csura még mindig ölelt.

-Végig játszod a hetet, de...engem irritál hogy egy másik fiú után futsz. Pont mint Tarónál.-mondta Csura, majd erősebben megölelt. Az hogy eszembe juttatta Tarót csak fejfájást okozott nekem.

-Apropó mit kerestél az pizsamám alatt?! Egyáltalán miért vagy itt?!-kérdeztem felháborodott hangon, ezzel megtörve a romantikus atmoszférát.

-Ezzel most elrontottad a pillanatot. Amúgy meg kevés dolgom volt tegnap és nem szeretek magányos lenni.-válaszolt durcásan Csura.

-Oh, szóval ezért vagy ilyen lusta segíteni. Mert a segítség egy kis munkát jelent neked UGYE?!-kérdezte egy harmadik hang mérgesen. Ez valószínűleg Szora. Lenéztem a padlóra és valóban a kék szemű, barna bundájú gyönyörűséget láttam magam előtt.

-Öhm.....izé....-habogott Csura.- Hogy ment a kísérleted?-kérdezte reménykedve. Milyen kísérlet és mikor fog végre elengedni?

-Borzalmasan. Az egyszerű láng nem képes elég energiát biztosítani a gépemnek. Így kedves fivérem, most szépen haza jössz és-

 -Nyem!-mondta Csura hisztisen, majd erősebben megölelt.

-Csura....Ne légy gyerekes!-mondta Szora türelmetlenül, majd átváltozott emberi alakba és megpróbálta leszedni róla Csurát.-Gyere!

-Rendben!-mondta Csura, ijesztő határozottsággal. 

-Ugh! Bökd ki!-szólt Szora. Nagyon nem tetszik ez nekem.

-Ayano. Ha megcsókolsz, akkor segítek Szorának és ígérem hogy ezentúl nem csinálok veled semmi perverzséget. Max. akkor ha kéred.-suttogta Csura a fülembe. A hideg futkosott a hátamon ettől.

-Megkaphatod az egy hónapi tej adagom Csura.-mondta feladva Szora. Erre Csura elengedett, majd Szora mellé állt.

-Viszlát később Ayano!-köszönt el Csura, majd a testvérpár egy szempillantás alatt eltűnt. Be kell szereznem egy kutyát. Ezt felírom magamnak. Gyorsan átöltöztem az egyenruhámba, megcsináltam a teendőimet, majd irány a suli. Most egyedül mentem, Riku nem tudom hova tűnt el. Pedig már 7 óra. Felgyorsítottam a lépteim, hisz késében vagyok. 7:15-re értem a sulihoz, csak a tesi tanár állt a kapunál. Átvettem a cipőmet, majd rohantam a könyvtárba. Mikor benyitottam az általában csendes helységbe, meglepetésemre Riku ült az asztalnál és tanult.

-R-Riku? Hogy hogy itt?-kérdeztem pirultan.

-Tegnap nagyon elfáradtam, így képtelen voltam megírni a leckémet. Szóval most itt írom meg őket. Ahogy sejtem, veled is hasonló dolog történt. Igazam van vagy igazam van?-fejezte be, majd megigazította a szemüvegét. Annyira jól áll neki.