Utazás a Yandere Szimulátorban

6. világ 4. rész ~Szünet~

Ayato szemszöge

Tegnap a rendőrség vizsgálatot indított, szóval a mai napon nem mentünk iskolába. Buka azóta pedig sokkal jobban van. Mint utólag kiderült, Buka a szertárban lévő szag és az oxigénhiány miatt ájult el. 

-Ayato?-kérdezett Buka. Éppen az ágyamon feküdtem és a plafont bámultam.

-Igen, Bu-chan?-érdeklődtem.

-Bu-chan?-nézett rám Buka értetlenül.

-Mi a baj vele?

-Semmi...Aya-kun!-mondta Buka mosolyogva. Visszamosolyogtam rá. Ekkor egy nagyon fura dolog történt. Hirtelen apró, kék fények jelentek meg a szobában.

-M-mi folyik itt?!-értetlenkedett Buka.

-N-nem tudom!-mondtam, majd nem sokkal később a "Hadi szálláson" találtuk magunkat.

-Mi....miért vagyunk itt?-kérdeztem Bukával szinkronban, amin egy kicsit elnevettük magunkat. Buka megint az emberi énjében volt, én pedig az eredeti, lány énemben.

-La la la~ La la la~ La la- Oh! Buka, Ayano, milyen kellemes meglepetés! Mit kerestek itt?-érdeklődött Zera.

-Ezt mi is kérdezhetnénk!...csak másképp....miért vagyunk itt?-kérdeztem.

-Oké! Először is, mi történt?-kezdte meg Zera a "nyomozást".

-Nos, én és Buka csak beszélgettünk, mikor hirtelen kék kis fények jelentek meg a szobában, majd idekerültünk.-vázoltam a helyzetet.

-Hm...értem...kérdés...szólítottátok akkor egymást valamilyen becenéven? Vagy éreztétek, amikor valamelyikőtök bajban volt? Esetleg éreztétek hogy közelebb kerültetek egy máshoz?-kérdezte Zera.

-Nos....Igen. Én éreztem, amikor Buka bajban volt, sőt, a hangját is hallottam, csak nem voltam benne biztos.  Miért?-érdeklődtem.

-Nos...adjátok a kezeiteket!-parancsolt Buka. Én és Buka vállat vonva nyújtottuk át a kezeinket a kutyafarkú kislánynak, aminek hatására megjelent az a zöld fonal, ami engem és Bukát köt össze, de most kékes fénnyel villogott. Zera megérintette a fonalat, ami ekkorra már teljesen kék lett.

-Huh?!-néztük Bukával egyszerre a varázslatot.

-Így! Mostantól a kapcsolatotok neve: barátok! Wow! Elég lilás a színe! És minél közelebb kerül a szín a vöröshöz...-vázolta Buka. 

-Annál mélyebb a kapcsolat...-fejezte be Buka a mondatot.

-Pontosan! Viszont ha a fonal teljesen fekete lesz, akkor elszakad, és te Buka....egy random világban fogsz reinkarnálódni. Más szóval egy másik világban fogod tovább tölteni a napjaidat.-magyarázta Zera.

-És....mi van akkor, ha azelőtt szeretném megszakítani a kapcsolatot, hogy a fonal fekete lenne?-érdeklődtem. Zera erre már nem válaszolt.

-Öhm....viszlát!-mondta, majd egy pillanat alatt az ágyamban találtam magam, férfiként.

-Wow....ez érdekes volt. De legalább barátok lettünk.-mondta Buka.

-Ja....amúgy Buka!-mondtam.

-Igen?

-Sajnálom, hogy nem tudtalak megmenteni tegnap. Ha jobban bíztam volna a hangban a feje-

Ekkor Buka beugrott az ölembe és rám mosolygott.

-Nézd, annak örülök hogy megpróbáltál segíteni rajtam. De legközelebb jobban figyelj rám és mikor együtt keressük a kazettát, akkor együtt keressük a kazettát, oké?!-kérdezte Buka morcosan. Ezen kuncogtam egy kicsit.