Utazás a Yandere Szimulátorban

4. világ 2. rész ~Új bőrben (2.rész)~

Ay#*o szemszöge

Az iskolánál vagyunk. Osano és Taeko egy közeli fánál beszélgettek. A beszélgetésüket 'természetesen' kihallgattam. Valami ilyesmi folyt le köztük:

-Ugh! El se hiszem hogy nem tudtál megkomolyodni legalább egy csöppet. Gondolom megint fenn maradtál olvasni, igaz?-kérdezte Osano.

-H-hát....igen. De annyira jó könyv volt, és még hátra volt 19 oldal. Nem mondhatod hogy annyiért már nem éri meg fenn maradni!-vágott vissza Taeko. Ügyes kislány.

-Taeko, 19 oldalt végig olvasni legalább 5 perc vagy 10, de nem több. Mit csináltál még?-érdeklődött Osano.

-H-hát....elkezdtem olvasni a könyv egyik folytatását. Az egy trilógia volt.-válaszolt Taeko.

-AZ MÉG NEM OK ARRA, HOGY MIATTAD MAJDNEM ELKÉSSÜNK!!-vágta rá Osano nagy hisztisen. Idegesítő kis....mindegy.

-Ha ez ennyire zavar, akkor tudod mit? Ne jöjjünk többé együtt iskolába! Nekem így is megfelel, hogy őszinte legyek!-tanácsolta Taeko. Okos, okos.

-M-mi?! É-én nem így.....akarom mondani.....Cs-csak fogd be! Egyébként, szeretnék találkozni veled ebédidőben a tetőtéren.-mondta Osano.

-Huh? Miért?-érdeklődött Taeko.

-Ne légy ennyire kíváncsi! Majd eljössz és megtudod.-válaszolta Osano.

-Oké, oké! Ott leszek.-egyezett bele Taeko.

-Jó! Oh, és még valami!-folytatta Osano.

-Még pedig?

-Maradj távol attól a sráctól!-tette hozzá Osano.

-Milyen sráctól?

-Akivel ma összefutottál.

-Oh, értem. De miért?

-Az a fiú egy bolond. Az osztálytársam és a pletykák amiket hallottam felőle, azok nem valami biztatóak.-figyelmeztette Osano Taekót. 'Ez most rólam beszél?' gondoltam magamban.

-Milyen pletykák?-érdeklődött Taeko.

-Hát....olyanok hogy nem mutat ki érzéseket, meg hogy az apja egy gyilkos és hogy ő is az. Szóval a lényeg hogy maradj távol tőle! Fő a biztonság!-tanácsolta Osano. 'Az apám? Ja, tényleg! Itt mindenki más nemű!' jutott eszembe.

-Szerintem kedves fiú!-mondta Taeko.

-Ez a megtévesztő benne!-fejezte be Osano a beszélgetést, majd Taekóval együtt besétált az iskolába. Én követtem őket. Átvettem a cipőmet, majd elkezdtem gondolkodni azon, hogy hogy öljem meg Osanót. Tervbe jött a mérgezés, leszúrás, megfojtás....de semmi sem tűnt ideálisnak. Talán a mérgezés volt kedvező, amivel egy baj volt. Sz*rt se tudok kémiából. Valamit viszont muszáj lesz kitalálnom, vagy mehet az egész elölről. Amíg ezen gondolkodtam, a telefonom hirtelen rezegni kezdett. Kiszedtem a zsebemből, és azt láttam, hogy egy ismeretlen számtól kaptam üzenetet. Megnéztem.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

???

Helló!

Me

Ismerlek?

???

Nem hiszem, de mondanék valamit.

Az a fiú, Osano Najimi. Taeko Yamada gyerekkori barátja.