A szívem majdnem kiugrott a helyéről amikor elforgattam a kulcsot a zárban majd lenyomtam a kilincset. Ahogy beléptem az ajtón megpillantottam a leendő lakótársamat. Keresztbe tett lábbal ült a kanapén pontosan velem szemben, a fülében fülhallgató volt, valószínűleg ezért nem hallhatta hogy csengettem.
Felnézett az újságból amit éppen olvasott, egyenesen rám szegezte jéghideg tekintetét, szürke szemei olyanok voltak mint két fémesen ragyogó pénzérme.
Szóra nyitottam a számat, de mielőtt bármit is mondhattam volna megszólalt a telefonom... Ráadásul éppen hugi hívott... Akinek külön kérésére a jégvarázs legidegesítőbb számát állítottam be csengőhangnak. Villámgyorsan elkezdtem keresni a telefont hátha a srác aki már kivette a fülhallgatóját, nem ismeri fel egy élethosszúságúnak tűnő 30 másodpercből a dalt.
-Szia kincsem- Szól bele anya, a hangja nagyon rémültnek hallatszik, hirtelen rossz érzésem támad, minden idegszálam megfeszül.
-Szia anyu, mi a baj?
A vonal másik végén néma csend majd végül meghallom a hugom hangját távolabbról:
-Vik, itthon hagytad a pénztárcádat!
-Micsoda??! - Az ereimben eddig őrült sebességgel száguldó vér hirtelen megállt.
Eljöttem Budapestre, ami legalább kétszáz kilóméterre van az apró kis falumtól, egy forint nélkül.
Ráadásul holnap van az első napom az egyetemen. Ha még vissza is érnék akkor sem tudnám megvenni a vonatjegyet...
KAMU SEDANG MEMBACA
𝕽𝖔𝖘𝖊𝖘 𝖆𝖗𝖊 𝕽𝖊𝖉🥀
Romansa• 🥣 -Sajnálom... - A hangja szomorú. - előbb el kellett volna mondanom. Nyelek egyet, és fölé hajolok, az alkarommal és a térdeimmel az ágyra támaszkodva. A sötétben halványan látom az arcának a körvonalát, az orrát, a száját és a szemeit. Fogalmam...
