Something Great-(Ziall Horlik mpreg.) BEFEJEZETT

39.rész

Hat hónappal ezelőtt, amikor Niall és Zayn először feküdtek le egymással, a kékszemű fiú azt hitte, hogy minden tökéletes. Úgy gondolta, Zayn és ő most már egy pár lesznek, hiszen olyan lépésre kötelezték el magukat, mint amilyet a szerelmesek szoktak a kapcsolataikban. A pakisztáni óvatos volt vele, vigyázott rá, Niallnek pedig ez rengeteget jelentett. Úgy érezte magát, mintha a világ legboldogabb embere lenne, miután Zayn felhívta őt a szobájába és hosszú, forró percek elteltével gyönyört adott neki.
Sosem felejti el a pillanatot, amikor a pakisztáni forró teste mellett feküdve, igazán boldogan mosolyogva bámulta a halkan pihegő fiút és reményekkel telve várta az idősebbik következő lépését.
-Ne bámulj már, te ostoba-nyitotta ki szemeit akkor az idősebbik. Undorodva rázta magáról Niall remegő kezeit, miközben az ágy szélére húzódott.-inkább szedd össze a ruháid és tűnj el.
Niall nem szólt semmit. Összetörten bólintott, és bár könnyei folytak ő még mindig mosolygott. Megalázottan, fájó lélekkel mosolyogva távozott és ügyes volt, mert csak akkor sírta el magát, amikor a saját szobájához ért. A fiatalabbik fiú odaadta a legféltettebb kincsét egy olyan alaknak, aki nem értékelte igazán. De olyannak adta, akit mindennél jobban szeretett. Azután az éjszaka után változott meg minden közöttük. Zayn furcsán kezdett el vele viselkedni, bántotta és sértegette őt. Hetekkel később pedig kiderült, hogy Niall babát vár a mindent eldöntő éjszaka után.
Hat teljes hónap után Niall ismét Zayn mellett találta magát anyaszült meztelenül. De a mostani helyzet merőben más volt, hiszen a kékszeműnek elég nagy pocakja volt már, Zayn pedig szorosan ölelte magához a törékeny kis testet.
Viszont Niall nem érezte helyesnek, hogy a fiúval egy ágyban alszik, hiszen Zayn biztosan nem szerette volna ha mellette ébred, miután lefeküdtek egymással. Nem szerette volna, ha másnap reggel a pakisztáni megalázza úgy, mint hónapokkal ezelőtt vagy, hogy megüsse őt. Így hát az Ír fiú az éjszaka közepén óvatosan bontakozott ki Zayn karjai közül és mászott ki az ágyból pocakját ölelve. Még utoljára alaposan betakargatta a hortyogó fiút nyomott egy hosszú puszit a homlokára, majd az ajtót becsukva maga után indult el a vendégszobák felé.
Másnap reggel Zayn arra ébredt, hogy a mellette lévő hely üres, hideg és csupán az összegyűrt lepedő maradt szerelme után. A pakisztáni fiú szemöldökét ráncolva nézett körbe a szobában. A kora reggeli napfény még  vakítóan hatott Zaynre, aki nyöszörögve állt fel és sétált a szekrényhez, ahová Niall pár napja sikeresen bepakolta a magukkal hozott ruháikat. A fekete hajú gyorsan kapott magára egy tiszta alsót, valamint egy szürke melegítőt és sietett is ki a szobából. Fáradtan dörzsölte a szemeit, miközben végig ment a folyosón egészen a konyháig, ahonnan hangokat hallott. Ajkai azonnal széles mosolyba húzódtak, amint megpillantotta a gáztűzhelynél szerelmét. Niall neki háttal volt, nem vette észre a helyiségbe belépő pakisztáni fiút és még azt sem, amikor Zayn úgy döntött közelebb megy. A konyhaszigeten könyökölve figyelte, ahogyan az ő kis gyönyörűsége hangosan énekelve táncol, miközben valami finom illatú dolgot forgat a serpenyőben. Még talán egyszer sem volt esélye Niallt ilyen felszabadultnak látni, és azt akarta, hogy ez mindig így legyen. Nem akarta, hogy ez a pillanat megszakadjon, ha lehetett volna örök időkig bámulta volna. De Zaynnek túlságosan hiányzott, hogy átöljelje a törékeny fiút.
Niall az ő fekete pólóját viselte, amelynek ujjai kissé lógtak vékony karjain ellenben a pocakján, ahol az anyag rátapadt és tökéletesen láthatóvá vált. A pakisztáni fiú ajkait beharapva járatta végig szemeit a fiatalabbik törékeny testén, elidőzve egy kicsit Niall boxer fedte fenekén. Lábujjhegyen osonva kerülte meg a konyhapultot, majd lépett az immáron dúdolgató szerelme mögé és karolta át derekát.
-Jó reggelt gyönyörűm-dörmögte a fiú, orrát Niall nyakába fúrva, amint a kékszemű hirtelen megugrott a karjaiban.
-Megijesztettél-motyogta a fiatalabbik, könyökével játékosan küldve oldalba a pakisztánit, aki halkan kuncogva puszilta arcon.
-Nem hagyhattam ki-vigyorgott Zayn, állát Niall vékony vállának támasztva, miközben tenyereit a gömbölyödő pocakra simította.-egyszerűen túl ellenálhatatlan vagy.
A kékszemű elvörösödve hajtotta le a fejét, miután az utolsó adag palacsintát is tányérra rakta.
-Ülj asztalhoz-felelte halkan, kibújva a pakisztáni ölelése alól.-kész a palacsinta.
-Már is-Zayn utoljára puszilta meg Niall vörös arcát, mielőtt helyet foglalt volna az étkező asztalnál. Mosolyogva figyelte, ahogyan a kékszemű az egyik kezében egy tál kisebb palacsinta tornyot egyensúlyozva tartott felé, míg a más kezében egy gőzölgő bögrét tartott.
-Jó étvágyat-szólt halkan, majd arrébb lépett és ujjait tördelve figyelte, ahogyan Zayn neki állt a reggelijének.
Niall óvatosan elmosolyodott, amikor a pakisztáni elégedetten hümmögve vágott egy újabb szeletet a palacsintából. A fekete hajú a bögréje felett homlokát ráncolna nézett a kékszeműre, aki továbbra is az asztal mellett ácsorgott és ujjait tördelte.
-Niall, miért nem ülsz le és eszel?-vonta fel a szemöldökeit.
A kékszemű fejét rázta.
-Én nem vagyok éhes-szólt halkan, aztán szégyenlősen elmosolyodott.-Már megettem egy ennél nagyobb adagot és nem szeretném viszontlátni.
-Miért nem vártál meg? Ehettünk volna együtt, gyönyörűm.
-Nem..nem tudtam, hogy..hogy szeretnél velem egy asztalnál ü..ülni..-suttogta és Zayn szinte látta a szemeiben a döbbenetet. De Zayn nem kérdezett, ahelyett, hogy válaszolt volna tekintetét visszafordította a megkezdett ételhez.
-Elmegyek zuhanyozni..-szólalt meg a kékszemű, tétován a folyosó irányába mutatva.-Ha kellene még kávé, akkor ott van a pulton, ha pedig kéne valami más akkor csak szólj és megcsinálom.
Zayn bólintott, az Ír fiú pedig már ott sem volt.
Zayn a félig elfogyasztott palacsintákat odébb tolta az asztalon, majd kávéját magához véve dőlt hátra. Talán Niall megbánta az éjszakát, hogy most ilyen furán viselkedik? A pakisztáninak nem tetszett, hogy Niall ismét olyan félénk mint napokkal ezelőtt. Nem tetszett neki, hogy nem néz a szemébe és nem érinte úgy, ahogy éjjel tette. Mintha félne tőle.. És Zaynnek az sem tetszett, hogy Niall nem aludt mellette. Hat hónappal ezelőtti első alkalomnál, amikor csak a vágya vezérelte és nem akarta, hogy a kékszemű, sokat képzeljen bele ebbe az egészbe elkü...
És akkor bekattant.
-A picsába-morogta idegesen, majd felpattant a székről és a szobájuk felé sietett.
Niall még nem ment be a fürdőbe. Az ágyuk mellett ácsorgott, fehér plüss köntösében, ujjai között ruhadarabokat szorongatva.
-Niall-szólította meg az idősebb, mire a kékszemű nagyokat pislogva fordult felé, köntösének anyagát erősen szorongatva. Zayn sóhajtva túrt bele szanaszét álló tincseibe, mielőtt szemeit dörzsölve lehuppant az ágy szélére.
-Gyere ide-intett a fiatalabbik felé anélkül, hogy ránézett volna. A pakisztáni csak akkor pillantott fel, amikor megállt előtte egy aprócska alak, kinek kerek pocakja Zayn szemmagasságába került. Az idősebbik fiú óvatosan karolta át szerelme derekát és ültette le a combjára. Niall szorosan ölelte át a pakisztáni nyakát, arcát Zayn torkához nyomva.
-Bébi, azért nem aludtál velem, mert azt hitted, hogy elfoglak küldeni miután lefeküdtünk?-kérdezte Zayn halkan, ajkait Niall halántékára a nyomva.
A válasz tétova bólintás volt, mire a fekete hajú szomorúan felsóhajtott.
-Tudom, hogy nem fogod nekem megbocsájtani azokat a dolgokat, amiket tettem vagy mondtam. De tudnod kell, hogy őszintén sajnálom, amiért egy utolsó seggfej voltam és gyűlölöm magam minden egyes pillanatban akárhányszor eszembe jut. Kérlek, gyönyörű bízz bennem egy kicsit és engedd, hogy jóvá tegyem a hibáim-Zayn szorosabban ölelte magához szerelmét és igyekezett urrá lenni a mellkasában tomboló fájdalmán.
Niall szipogva nyomta arcát Zayn mellkasába, egyet bólintva.
-Te az én gyönyörű Niall babám vagy-tolta el magától a fiatalabbikat, szabad kezével felnyúlva az arcához törölte le ujjaival a kék szemekből kibuggyanó könnycseppeket.-akinek mellettem a helye, akit magam mellett akarok tudni minden egyes pillanatban. Nem a szolgám vagy, érted? Ha úgy döntesz leülsz egy asztalhoz velem, akkor leülsz. Ha mellém, akkor mellém ülsz. És amikor azt akarom, hogy mellettem aludj, akkor mellettem fogsz aludni és hagyod, hogy összebújjak veled-Zayn vigyorogva bökte meg a fiatalabbik könnyes arcát.-Na igen, erről az alvásos dologról nem dönthetsz, másról igen.
-Ne haragudj-nyöszörögte a kékszemű, szomorúan pillantva le a pocakjára.-Csak ez..ez nekem nehéz...azok után, hogy először mi történt.. Azt hittem, hogy most is elfogsz küldeni..és..és megbántad, hogy hozzámértél. Én..én..pedig féltem, hogy most sem lehetek boldog..Mert nagyon boldog vagyok-suttogta szégyenlősen. Zayn legszívesebben felfalta volna a fiút, olyan édes volt, ahogyan a plüss köntösében, kerek pocakjával ült az ölében.
-Én is boldog vagyok, mert a két kis babám itt van velem-felelte az idősebb, ujjaival végig simítva Niall könnyektől nedves arcán, kezét lecsúsztatta a fiú pocakjára.
A csillogó kék szemek megtalálták a csillogó barna szempárt, és mielőtt Zayn megcsókolhatta volna kedvesét, valami furcsát megérzett a tenyere alatt.
-Ez meg mi volt?-kérdezte, szemöldökeit értetlenül ráncolva.
Niall vállat vont.
-Valószínűleg először lehettél tanúja annak, hogy a baba megmozdult-mosolyodott el, ujjaival végig simítva Zayn borostás arcán.
A pakisztáni elkerekedett szemekkel pillantott le a Niall pocakján lévő tenyerére. Aztán újra megérezte, az alig észrevehető mozdulatot.
-Istenem..-motyogta teljesen elképedve.-Éreztem..
Niall kuncogva puszilta meg szerelme arcát. De Zayn nem figyelt, túlságosan lefoglalta a tulajdon gyereke, akit életében először most érzett megmozdulni.

-Most már igazán jöhetnétek haza! Elég volt a vakációból!
-Még két teljes napunk van. Addig kiélvezzük helyetted is a csodálatos napsütést, az esőmentes időjárást.
-Seggarc-morogta az idősebbik fiú a képernyő túloldalán, kicsalva egy hangos nevetést a pakisztáni fiúból.
-Bocsánat, de ez nekem és az én gyönyörűmnek kijár-suttogta a fekete hajú, ellágyult szemekkel nézve le az ölében alvó fiúra.
Niallnek ma nem volt kedve semmihez, csak Zaynhez, aminek az idősebbik fiú rettenetesen örült. Egésznap filmeket néztek összebújva a kanapén, semmiségekről beszélgetve. Zaynnek tetszett, hogy akkor csókolta, ölelte, érintette Niallt, amikor akarta. Az pedig még jobban tetszett neki, hogy Niall hormonjai az egekben voltak és a villa különböző pontjain támadta le Zaynt a fájdalmai ellenére.
Később, olyan hét óra felé Niall összedobott egy kis harapnivalót miután megnéztek egy újabb filmet. Aztán elmentek fürdeni, Niall pedig pár perc elteltével el is aludt szerelme mellkasán, aki csak azt bánta, hogy bevitte a szobájukba a takarókat, mert attól félt, hogy Niall véletlenül megfázik.
-Ohh, milyen szép is a szerelem-sóhajtott fel Louis drámaian.
-Pofa be, Tomlinson-forgatta szemeit a pakisztáni, vigyorát igyekezvén elrejteni. Ujjaival Niall pocakját simogatta, amikor eszébe jutott valami.-Hadd kérjek már valamit.
-Mennyire fog fájni?
-Ha nem teljesíted? Eléggé-bólintott a fiatalabbik.
-Na mondjad-dőlt hátra Louis, hátát az ágya fejtámlájának nyomva.
-Niallnek lekellett mondania az öt hónapos vizsgálat időpontját az utazás miatt. Ez azért is fontos, mert kiderült volna a babánk neme-mondta a fiú komolyan.-Pár napja pedig belépett a hatodik hónapba, úgyhogy kérlek, hogy jövő hétfőre kérj egy időpontot Liznél. Muszáj tudnom, hogy a babáimmal minden rendben.
Louis mosolyogva bólintott, miközben megnyitotta telefonja jegyzet részét, aztán visszanézett a kamerába egyeneset a legjobb barátjára.
-Franciaország tényleg megváltoztatja az embert?-vonta fel a szemöldökét.-Vagy te előtte is ilyen törődő, és szerelmes voltál csak mi nem vettük észre?
Zayn ajkait megnyalva nézett le a mellkasán szuszogó szerelmére, aki olyan apróra kuporodott össze, hogy lábait felhúzva elfért a pakisztáni ölében. Végig simított a fiú kerek pocakját, majd Niall homlokára egy hosszú puszit nyomott.
-Vagy csak nem akartam bevallani magamnak...

Annyira levagyok sújtva baszki..Hihetetlen...