- Indulhatunk végre? - toporzékolt a bejárati ajtó előtt Taehyung. Szegény, már vagy tíz perce várt ránk nagy kabátban és sapkában, elhiszem, hogy elege lett.- Egy pillanat - mondtam és gyorsan a lábamra húztam a cipőimet. Yoongi is felvette a kabátját és amíg készülődtem, a telefonját kezdte nyomkodni. Tettem ki friss vizet Milonak és csináltam neki egy kis bunkert a takarómból, hogy jól érezze magát amíg nem vagyok itthon. Leellenőriztem minden szobát, én is felöltöztem és végre elindulhattunk.
- Le fogok fagyni - fonta össze maga körül a karjait Tae. Az ajkai remegni kezdtek, elé húzta a sálját.
- Mert idióta vagy. Bemelegedtél, most meg csodálkozol, hogy fázol - felelte Yoongi nyugodt hangon, miközben összekulcsolta az ujjainkat és közelebb húzott magához.
- Fene se gondolta, hogy olyanok vagytok, mint a lányok - morogta Tae. - Egy óra mire elkészültök.
- Tíz perc se volt - forgattam meg a szemeimet.
- Én egy órának éreztem! - intett le vészjósló hangon, ezért inkább csendben maradtam.
Ő viszont az egész utat végig beszélte, egy darabig még tudtam követni őt, de aztán elvesztem valahol a hétvégi sült hal és Eunchae mogyoróbarna hajának a kapcsolata körül. Szerintem Yoongi már az elején feladta, helyette a kisebb hóbuckákat rugdalta arrébb maga előtt és a kézfejemet simogatta az ujjával. Mondhatni megkönnyebbülés volt amikor megláttuk a srácokat, Taehyung azonnal rohanni kezdett és Jiminre vetette magát.
- Mi baja? - vonta össze a szemöldökét Yoongi.
- Muti! Élőben is látni akarom! - ugrálta körbe Tae Jimint, míg a többiek a fejüket rázva kuncogtak.
- Várj, előbb beszélni akarok Jungkookkal - hessegette őt arrébb Jimin és azzal a lendülettel lépett elém.
- Sziasztok - köszörültem meg a torkom zavartan.
- Az van - kezdte Jimin. - Hogy szerintem baromi jó a hajad. Amióta megláttam, nem tudok semmi másra gondolni...
- Hé, hé, hé! - tette Jimin mellkasára a kezét Yoongi. - Mondtam, hogy ő az enyém! Nem lehetsz akkora paraszt, hogy előttem vallasz neki szerelmet!
- Te hülye vagy - kerekedtek el a fiú szemei. - Nem vagyok szerelmes Jungkookba!
- Akkor mit akarsz?
- Befestettem a hajam - tárta szét a karjait és rám nézett. - Nem akarlak kellemetlen helyzetbe hozni, de te úgyis nemsokára visszafesteted. Én meg nem bírtam várni.
- Nem baj - mondtam a fejemet ingatva. - Megmutatod?
- Aha - vigyorodott el boldogan, majd lekapta magáról a sapkáját. A rózsaszín tincsek összevissza álltak a fején, a sapka teljesen összekócolta a haját, de még így is jobban nézett ki, mint én.
- Szexi Mochi - akaszkodott a vállára Taehyung.
- Nagyon illik hozzád - mosolyodtam el. Jimin vidáman bólogatott, alig látszódtak ki a szemei.
- Hozzád meg a mosoly illik - kacsintott, és hátat fordított nekünk, mielőtt Yoongi hozzászólhatott volna a megjegyzéséhez.
- Vettünk egy csomó egészségtelen kaját - emelt fel egy zacskót Seokjin. - Ha megunjuk a vásárt, bemehetünk a plázába.
- De a vásárnak pont az a lényege, hogy sok a kaja - értetlenkedett Yoongi, de azért rámutatott az egyik cukorkára, hogy azt majd ő eszi meg.
YOU ARE READING
blue {YoonKook ff.}
Fanfiction- Trágár beszéd - 🔞 - Min YoongiXJeon Jungkook - Kim Namjoon, Kim Taehyung, Park Jimin, Kim Seokjin, Jung Hoseok - A tagok a történetben azonos korúak