Noya x 'Shortie' Reader🍉

1.2K 116 26
                                    

Kint ha nincs 40° fok, egy sem. A szobád közepén éppen készültél teljes pocsolyává változni, hogy fennmaradhass, mint egy mestermű. Az, hogy impressionista vagy avangárd lesz, azt még nem döntötted el. De ami késik, nem múlik. Előbb utóbb majd rájössz melyik stílus jön be jobban. Az állagod már nagyon közel álly a cseppfolyóshoz, mikor a telefonod pittyegett egyet. Így oda folytál az asztalhoz mint valami slime, és megnézted az értesítést.

Joú somsídd: kaptunk egy csomó dinnyét a nagybátyámtól, átjössz enni?

Ön: Sorry can't pocsolya vagyok ebbe a hőmérsékletbe én nem megyek sehová

Joú somsídd: Van légkondink ugye tudod?

Hirtelen a Duna sodrás sebességbe váltottál, és egy másodperc alatt ott álltál kedves szomszédod ajtaja előtt.
- [T/N]-saaaaan - integetett vidáman a mindig hangos  szomszédod.
- Hello Noya. Vezess a légkondicionálóhoz - fordultál halál komolyan felé, mire ő bevezetett a nappaliba, ahom tudtad imádni a szent készüléket. Aztán az anyukája, aki nem mellesleg egy földre szállt angyal, behozta nektek a felvágott dinnyéket. Ti pedig elegánsan, jó középiskolás diákhoz illően, Kageyamát megszégyenítően, elkezdtetek enni. Végül az egész átment magköpő versenybe, hogy ki tud messzebb köpni. Nishinooya apukája még meg is jegyezte, hogy olyanok vagytok mint a tevék, de természetesen végül te nyertél, és kedves szomszédod nagyon szívre vette a vereséget.
- VISSZAVÁGÓT KÖVETELEK - jelentette ki a harciasan.
- Miért, nem elég hogy megvertelek 13-2 arányban? Azt akarod, hogy 14-2 legyen? - néztél rá pimaszul.
- Nani?!
- Omai wa, mo shindeiru.

Azzal elkezdtetek megint versenyezni, és alap, miszerint megint te kerültél ki győztesként, és Yuunak véglegesen örökre szégyenben kell élni emiatt.
- Hah, ennyit az egódról - öltötted rá a nyelved roppant éretten.
- Nem... A büszkeségem még meg van - nézett a távolba mint Buddha.
- Így is hívhatod... - forgattad meg a szemed.
- Mivel... Te még mindig alacsonyabb vagy nálam - nézett rád vigyorogva.
- Noya fuss amíg tudsz - jelentetted ki, majd megkergetted azzal a baseball ütővel amivel a dinnyét akartátok szétcsapni mert az egy vicces játék. Végül egész nap együtt döglöttetek, nézetek egy akció filmet, amin Noya végig üvöltözött, majd szétcsapkodhattad őt, és a dinnyét is a baseball ütővel. Mert te ilyen roppant jó szomszéd és vendég  vagy. Kettő az egyben. Mint a calgon👁️👄👁️

Egy egész napot végül sikeresen elpazaroltatok... Ezeket az órákat sosem fogjátok majd visszakapni.
Amikor már kinn sötét volt, és drága édesanyád nem bírta ki tovább a nélküled való jelenlétet, és random üvöltözött át a szomszédba, hogy menj már haza.
Így Yuu kikísért a kapuhoz, tekintve milyen messzi távolságot kell majd megtenned.
- Köszi a meghívást - hajoltál meg enyhén.
- Semmiség... - azzal gyanúsan közel jött, és nyomott egy puszit a homlokodra.
- Héka... Ez meg miért kellett? - néztél rá morcin.
- Csak ellenőriztem, hogy biztos ilyen pici vagy - öltötte rád ő is a nyelvét.
- Hozom a baseball ütőt... - fenyegetted.
- Alig várom. Majd gyere máskor is - ajándékozott meg a legaranyosabb mosollyal a világon.
- Visszavágót akarsz mi? - húztad fel a szemöldököd, remélve hogy felidegesíted.
- Az nem igazán számít csak... Gyere gyakrabban át... Nagyon jól éreztem magam ma... - motyogta, és észrevetted hogy az arca enyén piros, és nem csak a naptól...



_lia005_ kérésére ^w^❤️ Bocsi, hogy ilyen rövid lett, de remélem attól még tetszett ez a kicsi wholesome fluff🥺🍉

T s ó k,

Rei💞

HAIKYUU x READER [✔]Where stories live. Discover now