Live Porn (Befejezett)

16. fejezet

Louis 

Sikerült mindenből levizsgáznom, és Andy a mai napig azt gondolja, hogy ezt meg kell ünnepelni, mintha valami lehetetlen küldetést teljesítettem volna. Ez a srác szó szerint az agyamra megy, de már túl sokat tud rólam, hogy kiközösítsem... Most már könnyebb ha barátok maradunk ezzel a lehetetlen alakkal.

- Na, otthon vagy már? - kérdi izgatottan Harry anélkül, hogy köszönne. Áttértünk a messengeren belüli ingyen hívásokra, mert egészen jóban lettünk, és mint Andy esetében, Harryvel is ez tűnik gazdaságosnak. Őszintén meglepett, hogy mennyire sokat változott az utóbbi két évben. Jobban mondva, nem ismertem előtte sem, annyit tudtam róla, amennyit azon az egy forgatáson láthattam. Egy eszement kisfiúnak tűnt csak, aki szerelemnek hitte a testi vonzalmat, és hisztizett, amikor nem kapta meg, amit akart. Kifejezetten negatív érzéseket keltett bennem, és kerültem a társaságát. Most viszont alig két hete, hogy elkezdtünk beszélgetni, barátkozni, és igazán kedvelem. Jól el tudunk beszélgetni egy csomó dologról, és már többször bizonyította, hogy értelmes srác, habár borzalmas a humorérzéke, amikor poénokról van szó, de értékelem, hogy próbálkozik, én pedig úgy csinálok, mintha vicces lenne. Valóban élvezem a beszélgetéseinket, és bár szeretem, imádom Andyt, jó érzés, hogy van még valaki, akit azt hiszem, egy jó barátnak nevezhetek. Majdnem minden nap beszélünk, akárcsak Andyvel, és a barátom ugyan jókat derül rajta, hogy a srác csak így akar biztos behálózni, de múltkor együtt ebédeltünk hárman a stúdióban, és bevallotta, hogy Harry tényleg jó fej. Éppen ezért újra bepróbálkozott ezzel a bulizzunk együtt dologgal, és most már nem volt ellenemre. Miért ne? Minél többen vagyunk egy szórakozóhelyen egy bandában, annál nagyobb biztonságban érzem magam a múltbeli események miatt, és kevésbé tűnik fel, hogy ha a többiek körében maradok, és esetleg idő előtt lépek le. Szóval holnap este együtt bulizunk, bár a részleteket még nem beszéltük meg. Harry igazán még rá sem bólintott, azt mondta, épp nagy költözésben van, és aznap forgatása is lesz, szóval majd meglátja, hogy milyen lesz a hangulata. Ezt maximálisan meg tudom érteni, bár remélem, hogy a múltkori után már jobban vigyáz magára. Talán ha nem bánja, majd átfutom valamikor a szerződését, és elmondom, mi az, amivel akár fel is mehet Victorhoz, hogy kérjen módosítást, mielőtt megint zűrbe keveredik.

- Hagyod, hogy vegyek levegőt? - kérdezek vissza a szemeim forgatva, de csak hangosan felnevet a vonal túl felén. - Szerzek egy doboz kólát a hűtőből, és nézhetjük.

- Oké, de siess - hisztizik a telefonba, ezért szándékosan lassan csinálom. Én mondtam neki, hogy kezdje el nézni a Westworld sorozatot, mert marha jó, és nagyjából négy nap alatt ért utol benne. Azóta együtt nézzük. Jobban mondva ő otthon a saját lakásában, amibe nemrég költözött be, én pedig itthonról. Egyszerre elindítjuk, és közben messengeren írogatunk egymásnak, amikor valami történik. Még soha életemben nem csináltam ilyet, és őszintén egészen élvezem. Andy nem az a filmezős, vagy otthon ülős típus ugyebár, és alapvetően Harry is mozgékonyabb, mint én vagyok, de sikerült egy kicsit lustábbá tennem, mióta kipróbálta ő is az egyedül otthon lenni, nyugalomban, minden szartól mentesen életformám.

- Kezdhetjük - nyugtatom meg, amikor már csak egy gombnyomásra van az indítás.

- Végre! - nevet fel, és hallom, hogy kinyit egy... talán üveg sört? Mindenesetre sziszeg. - Akkor három, kettő, egy!

Egyszerre elindítjuk, és talán csak egy másodperc lehet a kettő közt. Ezúttal az én javamra.

- Ha! Én vezetek! - kiáltok fel diadalittasan, ő meg dühösen hümmög. - Na hagyjál filmezni.

- Hallgass már, mert nem tudok miattad figyelni - válaszolja, és végül mindketten nevetünk, amikor megszakítjuk a hívást. A telefon folyamatosan a kezemben van, mert megállás nélkül ír, neki ugyanis embertelenül izgalmas ez a sorozat, én pedig duplán jól szórakozom, mintha egyedül nézném. Mindenki nyert.