Live Porn (Befejezett)

Epilógus

Miután megunták a nézelődést, vagy inkább csak csókolózást az Eiffel-torony tetején, az utolsó Párizsban elköltött vacsorájukat a méltán híres Guy Savoyban rendelték. Már akkor foglaltak egy kétszemélyes asztalt, amikor megérkeztek a városba, és az étel elképesztő volt. Ízletes, és miután négy fogást is rendeltek, eléggé bőséges ahhoz, hogy jóllakjanak. Egy kisebb vagyont hagytak a három Michelin csillagos étteremben, de mindketten egyetértettek abban, hogy megérte az árát, és még a szálloda parkjában sétálgatva a gyönyörű fények között is arról beszéltek, hogy a legjobb kaja volt, amit életükben ettek. Annak ellenére is, hogy Louis rajong a mirelit pizzáért, és a McDonaldsért. Bár továbbra is szerves részét alkotta a rendszeres étkezésének, Harry konyhai készségei, és isteni főztjei azért jócskán felforgatták Louis gasztro világát.

- Örülök, hogy végre vége - torpant meg Harry, és bár ő volt a magasabb, szinte összegörnyedve bújt Louis karjaiba, és temette az arcát a férfi nyakába. - Köszönöm, hogy kitartottál mellettem. Egyáltalán nem érdemlem meg, hogy itt legyél velem, de istentelenül boldoggá tesz.

- Felnőttél - sóhajtott fel Louis, és szorosan átölelve Harryt, egy puszit nyomott a hajába. - Fogalmad sincs mennyit változtál, és hiszek benned.

- Szeretlek, és...

- Harry - lehelte Louis halkan, és a fiú ajkaira szorította a mutatóujját, hogy elhallgattassa. - Túl vagyunk mindenen. Zárjuk le, rendben? Veled akarok élni. Újrakezdjük, de úgy, hogy a jó dolgokat nem felejtjük el. Szeretlek.

Harry nem válaszolt, csak elmosolyodott, és Louis ajkaira hajolt, mert egyszerűen nem bírta tovább. Tudta, hogy ha nem teszi meg, talán még el is sírja magát, azt pedig nem tehette, amikor újrakezdésről beszélnek. Hosszú percek teltek el így, idekint a hűvös esti szellő járta hátsó udvarban, amíg csak egymás világában barangoltak, és Louis volt, aki végül megragadta Harry kezeit, hogy a szállodába induljanak, mert a fiú már látványosan remegett a hidegben.

A szobájukba érve mindketten lezuhanyoztak, ezen az estén külön. Amíg Harry áztatta magát, addig Louis rendelt egy üveg pezsgőt, meg némi süteményt, Harry pedig kibontotta azt, poharakba töltötte, és a sütit is előkóstolta, amíg Louis elkészült.

- Csokis a szád, bébi - nevetett fel Louis, amikor közelebb sétált, és ő is a kanapéra huppant. Mindkettejükön a szálloda köntöse volt csak, amíg megetették egymást a csokoládés édességgel, és valami francia nyelvű műsort néztek a tévében, amiből Harry értett valamennyit, mert tanult a gimnáziumban franciául, és az apja új feleségétől is, így szinkron fordította Louis-nak. Persze az messze volt a tökéletestől, mert valójában Harry csak néhány kifejezést, meg alap szavakat értett meg, semmi többet. Idővel a pezsgő kedvező hatásának köszönhetően Louis nekiállt poénokat gyártani a Harry által fordított szövegekből, de valójában veszettül szexinek találta, ahogy a fiú beszélt.

- Oké, befejeztem - vihogott Harry, és karba tett kézzel próbált minden áron sértődöttnek tűnni, de a mosolya levakarhatatlan volt, így a gödröcskéi is elárulták.

- Na, kérlek, folytasd! - nevetett Louis, és közelebb mászott Harryhez, aki a kanapé végében ülve egyből szétnyitotta a combjait, hogy Louis közéjük fészkelhesse magát. Megint csak csókolóztak, amit mindössze azért szakítottak meg néha, hogy igyanak egy-egy korty pezsgőt. - Nem folytatod?

- Nem, mert gúnyolódsz - felelte egyből a fiú, de Louis nem bírta vigyor nélkül.

- Csak viccelődtem veled - puszilta végig az állkapcsát, egészen a szája sarkáig, ahová még adott egy lassú, nyálas puszit, mielőtt folytatta. - Állati izgató a franciád.