Live Porn (Befejezett)

25. fejezet

Harry 

Egy nagyot kell sóhajtanom, ahogy nézem őt az ágyban. Olyan nagyon szép. Tökéletes. A tegnap este csodálatos volt, és mégsem. Boldogság a pokolban. Az ágyban feküdtünk, és ő pillanatok alatt békésen szuszogott mellettem, hiába beszéltem hozzá. Mióta együtt alszunk, talán még soha nem volt rá példa, hogy ilyen gyorsan elájult volna az oldalamon. Még néztem egy kicsit őt a sötétben, és minden fáradt levegővételével egyre mélyebben szivárgott a sejtjeimbe a bűntudat. Alig tudtam aludni miatta, talán csak két-három órát szundítottam, a többiben forgolódtam, vagy őt figyeltem. Annyira nagyon kimerült volt, én pedig erőszakos. A féltékenységem pillanatok alatt temetett maga alá, és nem érdekelt semmi, csak hogy azt érezzem, Lou csakis az enyém, és senki sem veheti el tőlem. Rosszul érzem magam.

Végül úgy döntök, inkább lemegyek, és csinálok neki reggelit. Muszáj egy kicsit kiengesztelnem a tegnapi miatt. Isteni volt, amit velem csinált, de ha visszagondolok rá, hiába engedett nekem, és tett a kedvemre, mégis más volt. Durva, és heves. Biztos, hogy volt indulat Louis-ban akkor, és nem hibáztatom érte. Nem bántott, és egy pillanatig sem okozott fájdalmat, tudom, hogy azt soha nem tenné, de még így is más volt. Nem is csak egy egyszerű reggelit rittyentek össze neki, hanem igazi mennyországot tervezek az ölébe tenni a tálcán, így tojást, kolbászt, és gofrit is sütök. Nem vagyok híve a nehéz angol reggeli dolognak, suli előtt csak egy tál müzlit vágtam be mindig, anyu pedig csak palacsintát vagy gofrit süt nekünk reggelente, persze csak hétvégén. Vagyis csak sütött, míg otthon laktam. Nagyon hiányzik anyu, de a kapcsolatunk sajnos már érezhetően nem olyan erős, mint amikor még otthon éltem. Soha nem tudhatja meg, hogy miért vagyok képtelen a közelében lenni, és a szemébe nézni. Egy keserű sóhajjal rázom meg a fejem, és kotrom egy tányérra a tojást, aztán a kolbászt is. A gofrira nem öntöm rá a szirupot, mert nem tudom, Louis szereti-e úgy, ezért csak a tálcára teszem azt is egy pohár narancslével, és egy villával, aztán a háló felé indulok, hogy elkezdjem a bújást, mert nagyon szégyellem magam a tegnap miatt. A hasán fekszik, és mindkét keze a párna alatt van, úgy szuszog még mindig. Csendesen leteszem a tálcát az ágyra, ahol biztosan nem lökhetjük le, aztán nagyon finoman a csípője két oldalára térdelek, és a hátára fekszem, a kezem ugyanoda rejtve, ahol az övé van. Próbálom tartani magam, hogy ne nehezedjek rá, de egyből érzem, hogy mozgolódni kezd alattam. Apró puszikat adok a tarkójára, nyakára és az arcára is. Épp a szája sarkánál járok, amikor elmosolyodik, de a szemei még mindig csukva. A párna alatt az ujjaim közé fűzi a sajátjait, így már mozdulni sem bírok felette, de nem zavar. A szívem egy hatalmasat bukfencezik abban a pillanatban, ahogy megszorítja mindkét kezem. Még az egész testem is libabőrös lesz tőle. Minden sejtemmel szerelmes vagyok ebbe a férfiba, és annyira jól esik minden egyes spontán gesztus tőle, ami arra utal, hogy én sem vagyok közömbös számára.

- Csináltam neked reggelit - suttogom a fülébe, aztán adok egy óvatos puszit is rá.

- Csodás illata van - szólal meg csendes, és végtelenül karcos hangon. - De kérlek, hadd maradjak még egy kicsit az ágyban. Esküszöm, még a szemem se tudom kinyitni.

- Maradhatsz az ágyban - felelem halkan, mert olyan nyugalom vesz most körül minket, hogy úgy érzem muszáj kontrollálnom a hangerőm. - Felhoztam neked.

- Komolyan? - mozdul meg egy kicsit alattam, és végre tényleg kinyitja a szemét, hogy lássa is, ami körülveszi. - Szóval ilyen, ha az embert elkényezteti a párja?

- A párod vagyok? - szalad ki a számon, pedig ha előbb gondolkodtam volna, valószínűleg ezt nem kérdezem meg.

- Hát ezt beszéltük meg legutóbb, nem? - mosolyodik el, és úgy fordul meg alattam, hogy megragadja az egyik karom, és maga felett tart. Végül a mellkasára kell támaszkodnom, amikor lehúz egy csókra, majd belemotyog a számba: - Szeretném megpróbálni ezt veled.