Timi szemszögéből:
Már egy hete utazgatunk Blanka nékül. Corbyn annyira hiányolja hogy szerzett magának egy másik csajt akivel addig enyeleghet. Ha ezt Blanka megtudja...de Corbyn mondta hogy Blanka úgy is ír neki hogy mikor jön és akkor elküldi a csajt. Ma Németországban vagyunk azon belül Berlinben és éppen reggeli után lévő megbeszélést tartottuk. Persze mint mindig Corbyn és az új "csaja" éppen enyelegtek amikor....
Blanka szemszögéből:
Két hete nem tartottam a bandával. Úgy gondoltam nem szólok nekik hogy ma megyek hozzájuk Németországba. Most éppen a németországi reptéren várom a taxit ami elvisz engem a szállodához. Pár perc után meg is érkezett a taxi. Nem volt sok idő míg odaértem. A szállodában odamentem a recepcióshoz és megkérdeztem hogy melyik szobában szállt meg a Why Don't We. Kedves volt mert egyből megmondta. Szinte rohantam miután megtudtam a címet. Már nagyon hiányzott Corbyn. Mikor az ajtó eléértem bekopogtam. Timi nyitott ajtót kitágult szemekkel.
- Bl..Blanka te mit keresel itt nem úgy volt hogy holnap után jössz?- kérdezte meglepetten.
- Meglepetés előbb jöttem!!-öleltem meg- és merre van az én szerelmem?- kérdeztem izgatottan és gyorsan berohantam a szobába.
- Blanka neee- kiáltott utánam Timi, de már késő volt. Amit láttam az iszonyatosan fájt... Corbyn egy másik csajjal csókolózva ült a kanapén. Egyszer csak észre vett.
- Blanka?-lepődött meg. Én nem mondtam semmit csak sírva kirohantam volna az ajtón de Timi megfogta a kezem.
- Blanka várj- mondta.
- Ohh hát persze várok én de mire!! MIRE?! A szemem előtt csalt meg!!!-kiabáltam rá mire lehajtotta a fejét és elengedte a kezem én ezt kihasználva elkezdtem rohanni, de ő utánnam futott. A bejáratnál megint elkapta a kezem.
- Blanka sajnálom- mondta lehajtott fejjel.
- Ugyan mit!!? Áhh már tudom nem voltál képes szólni a legjobb barátnődnek , hogy a pasija megcsalja!! Szép kis barát vagy!!!- ordítottam sírva mire ő a földre borult és sírni kezdett. Nem akartam, de meg tettem... Timi nagyon rég óta a legjobb barátnőm és csak ennyi kellett és elöttem a földre borulva sír. Én ezt nem akartam látni így hát kirohantam az épületből és futottam ameddig csak tudtam. Aztán megláttam egy csodás parkot így bementem oda és leültem egy fa tövébe. Miután befejeztem a sírást körbenéztem mi van körülöttem. Láttam ahogy az olyan 13 éves lányok futkorásznak és játszanak. Ez azt az emléket hozta elő bennem amikor Timiékkel ugyan ezt csináltuk. Ez az emlék könnyeket csalt a szemembe. Leordítottam azt a személyt aki a családom után a legfontosabb nekem. Ennyi kellett elkezdtem sírni megint...
Timi szemszögéből:
Ott térdeltem a földön és zokogtam. Igaza volt Blankának borzalmas barát vagyok. Miután kisirtam magam visszamentem a szobába leordítani Corbyn fejét.
-Kerüljél az orrom elé Corbyn Matthew Besson!!- kiabáltam mikor beértem a szobába.
- Nyugodj le baba semmi baj- csitítgatott Dany.
- Te most maradj ki ebből Dany kérlek- szoltam hozzá kedvesen mire feltett kézzel visszaült a kanapéra és akkor megpillantottam Corbynt és megint felvettem a dühös énem- Na ide figyelj megmondtam hogy rossz ötlet amit csináltál és te nem hittél nekem és mi lett belőle??! Blanka haragszik rám sőt szerintem már a barátjának se tekint engem nem hogy legjobb barátnőnek!!!- kezdtem el gyorstempóban sétálni felé mire ő ijedtében hátrálni kezdett- megérte Corbyn hmmm??!! Megérte?!!!!- itt nekiugrottam és elkezdtem ütni.
- Elveszítettem miattad a legjobb barátnőm- ordibáltam sírva miközben a fiúk leszedtek Corbynról.
- Bátyámként tekintettem rád mostmár egy senki vagy a szememben ahogy Blankának is igen jól hallottad várhatod míg vissza jön úgy se fog úgy hogy én a helyedben elgondolkoznék hogy mit tettem!!- kiabáltam az utolsó szavakat míg Daniel benem fogta a szám és kivitt a a szobából és becsukta magunk mögött az ajtót.
- Timi nyugodj le kérlek- suttogta mire elengedtem magam és megint elkezdtem sírni.
-Blanka már nagyon sok éve a legjobb barátnőm és soha nem vesztünk még össze.....nagyon rossz érzés volt Dany....nagyon rossz....nem akarom elveszíteni- zokogtam.
- Shh Timi- puszilta meg a homlokom.- szeretnéd hogy megkeressük?- kérdezte mire én csak bólintottam egyet. Miközben kerestük Blankát én elmeséltem neki a barátságunk kezdetétől mindent ami Blankával és velem történt. Éppen a mesélés végén jártam amikor mellettünk egy park bukkant fel és ha jól láttam Blanka ült egy fa alatt. Így hát elkezdtem felé szaladni. Ő is észrevett és felpattant és felém kezdett rohanni. Amikor egymás elé értünk egyből megöleltük egymást.
- Sajnálom nem akartam- kezdte.
- Nem én sajnálom- mondtam én is. Mire röhögve elengedtük egymást.
