Timi szemszögéből:
Jackel nagyon jóba lettem. Őszintén sokkal helyesebb lett tíz év alatt. Azt hiszem belészerettem, de valami nem hagyott nyugodni, hogy Daniel folyamatosan nézett minket. Nem értem miért velünk foglalkozott hisz ott volt mellette a barátnője. Mikor már nem bírtam odamentem hozzá.
- Szia Daniel- mondtam.
-Sz...szia-lepődött meg.
- Csak azt szeretném mondani, hogy bocsánat mindenért...nem volt szép ahogyan elváltunk- mondtam lehajtott fejjel.
-Semmi baj már megbocsájtottam- mosolygott.
- Köszönöm- mondtam elmosolyodva. Egyszer csak beugrottak a vele kapcsolatos emlékeim amikor együtt voltunk, a veszekedések, a csókok. Ezektől az emlékektől elkezdtek folyni a könnyeim.
-Timi jól vagy?- kérdezte Daniel.
-Igen csak valami belement a szemembe és nagyon fáj. Valahol láttam itt egy kis csapot mindjárt jövök kimosom a szememből ami belement-hazudtam majd elindultam valamerre. Most egyedül akartam lenni. Pár perc sétálás után valaki ráugrott a hátamra. És az nem más volt mint Blanka.
-Timi tudod, hogy engem nem tudsz átverni. Mond mi a baj?- kérdezte a legjobb barátnőm.
-Csak úgy bevillantak az emlékek Daniellel kapcsolatosan. De az már rég volt neki van más nekem meg nincs senkim- magyaráztam Blankának.
- Ugyan tudod, hogy én mindig itt leszek neked- mondta mire én elmosolyodtam.
- Igen, tudom-öleltem meg majd még beszélgettünk. Mikor visszaértünk a többiek nagyban röhögtek valamin. Jack miközben nevetett rám nézett és elmosolyodott mire nekem is mosolyognom kellett.
- Srácok nekünk mennünk kéne- mondta Gyöngyi.
- Basszus nekünk is mivel ma Corbyn szüleinél ebédelünk-csapott a fejére Blanka. Persze ezután mindenki elment csak mi maradtunk Jackkel.
- Tudod én is itt lakok New Yorkban. Eljöhetnél megnézni a házam- mondta Jack mire én csak bólintottam egyet. Mikor odaértünk a házához majdnem elájultam olyan gyönyörű volt.
- Hát ez.... csodálatos -mondtam csodálkozva.
-És még belülről nem láttad-kacsintott majd elindult az ajtóhoz én pedig követtem. Miután a házban is körbe vezetett leültünk a kanapéra beszélgetni.
-És volt valami pasid ebben a tíz évben?- kérdezte.
-Igen, Árpádnak hívták elég nagy tapló volt az első két hónap után kidobott a febébe-mondtam.
-Értem- mondta azzal az édes mosolyával az arcán, majd elkezdett felém közeledni. Aztán egyszer csak megcsókolt én meg viszonoztam. Nagyon jó érzés volt. Ezután felállt a kanapéról és felkapott az ölébe majd felvitt az emeletre a szobájába. Ott letett az ágyra és felém mászott. Csókolózni kezdtünk megint. A következő pillanatban pedig már bumm megtörtént. Kifulladva feküdtünk egymás mellett. Majd egyszer csak felpattantam az ágyról és elkezdtem öltözni.
-Hé Timi,mit csinálsz? Hová öltözől?-kérdezte Jack.
- Bocsi, de ez nekem nem fog menni- mondtam.
-Daniel miatt igaz?-kezdett egy kicsit ingerült lenni.
- Igen-válaszoltam a kérdésére.
-Tudhattam volna egész végig az ő nevét nyőgted és észre se vetted. Daniel jól mondta akkoriban egy ribanc vagy aki mindenkit kihasznál- mondta mire én megfodultam és jó erősen megpofoztam és kiviharzottam a házból. Ezután hazafelé vettem az irányt és gondolkoztam azon amit Jack mondott...tényleg csak egy ribanc lennék?...
Hallottam hogy Danielék egy közeli városban laknak és gondoltam elmegyek hozzájuk kocsival. Miután odaértem csöngettem. Daniel nyitott ajtót.
-Szia...hogy hogy itt vagy?- kérdezte meglepetten. És ekkor láttam meg hogy félmeztelen.
- Dany baba hol vagy már?- hallottam meg a barátnője hangját. Itt leesett nekem hogy mit szakítottam félbe.
- Akkor én most megyek- mondtam majd hátatfordítottam és mentem a kocsimhoz. Már csak annyit hallottam, hogy Daniel káromkodva becsapta az ajtót. Akkoriban még én hívtam Danynek ugrott be ez az emlék. Végül hazamentem és úgy döntöttem hogy elkezdek dolgozni otthonról mert Gyöngyi ma elrángatott a munkahelyről. Nagyon sokáig gépeztem írtam az új cikket az újságba. Mikor befejeztem megnéztem hány óra van. Hát nem éjfél volt. Teljesen kifulladtam. Elindultam a konyhába önteni magamnak vizet és miközben azt ittam elgondolkoztam. Nagyon üres volt a házam egyedül laktam benne, de legalább több hely jutott nekem. Ettől elkellett mosolyodnom. Az életemben magamra akartam mindig találni mégis mindig fiúkra találtam. Most talán lenne esélyem kihoznom magamból az igazi énem...
