Miután kijöttem Daniel szobájából. A miénkhez vettem az irányt. Már mindenki nagyon fáradt volt úgyhogy korán mentünk aludni. Engem nehezen de végül elnyomott az álom.
*álomban*
Egy réten találtam magam. Elkezdtem nézelődni. Csodálatos volt. Egyszer csak megláttam egy fehér ruhás lányt. Háttal volt nekem így nem ismertem meg. Mikor megfordult majdnem elsírtam magam.
-Timi!!!- kezdtem el rohanni felé.
- Gyöngyiii!-kezdett el futni ő is. Gyorsan megöleltük egymást.
-Nagyon hiányzol- mondtam sírva.-Hogy tehetted ezt velem?
- Nekem is nagyon hiányzol...tudod több napom volt hogy eldöntsem hogy tényleg megtegyem e...Daniel szidása volt az ami átlenndített arra döntésre hogy megtegyem.- mondta ő is könnyezve. Ezek után elkezdtünk beszélgetni. Röhögtünk és sírtunk is.
- Gyöngyi...elkell engedned...ugye tudod?-mondta szomorúan.
- Igen...tudom...de nem szeretnélek maradj még velem...- könnyeztem be újra.
-Azt még elmondom hogy legyen jó életed és...én mindig vigyázni fogok rád...szeretlek- mondta majd elkezdett távolodni.
- Neeee Timi ne menj!- mondtam könnyezve, majd minden elhomályosodott.
*álom vége*
Könnyes szemekkel ültem fel az ágyon.
- Gyöngyi jól vagy? Egész este azt hallottam hogy sírsz.- mondta Zach.
- Igen jól vagyok Zachy csak egy szomorú álom.- válaszoltam a könnyeimet letörölve. Miután felöltöztem lementem reggelizni. Ha jól láttam a többi lánynak is könnyes volt a szeme. Reggeli után oda mentem Blankához és Dorkához.
- Lányok gyertek fel a szobámba megkell beszélnünk dolgokat. - mondtam mire egyből elindultunk.
Blanka szemszögéből:
Az este Timivel álmodtam. Úgy vélem így akart tőlem személyesen elbúcsúzni... őszintén nagyon hiányzik. Tegnap míg Gyöngyi felment megbeszéltük a többiekkel hogy mikor legyen a temetés. Arra jutott a választás hogy egy hét múlva legyen. Reggeli után nagyon meglepődtem hogy Gyöngyi odajött hozzánk, de tényleg volt megbeszélni valónk. A szobába Gyöngyi kezdete a beszélést.
- Én ma éjjel Timivel álmodtam..- mondta. Ezen elcsodálkoztam mert hát velem is ez történt.
- Én is- mondtuk egyszerre Dorkával,
majd furán egymásra néztünk.
- Szerintetek mit akarhatott tőlünk?- kérdezte Gyöngyi.
-Elbúcsúzni....- mondtam mire a lányok bólogatni kezdtek.
- Gyöngyi míg te Daniellel beszéltél mi megbeszéltük a temetés idő pontját. Arra jutottunk hogy egy hét múlva lesz.- mondta Dorka mire Gyöngyi lehajtott fejjel elmotyogott egy jót. Ezután még beszélgettünk. Legtöbbet Timiről, mert nagyon hiányzott mind a hármunknak.
*egy hét múlva a temetésen*
Gyöngyi szemszögéből:
- Mindannyiunknak nagyon jó barátja volt. Mindenkit szeretett tiszta szívből...főleg engem és a lányokat. Csodálatos élte volt... mégis úgy döntött hogy nem akar tovább élni... mielőtt meghalt volna írt nekem egy levelet...ebből is látszik hogy mennyire szeretett engem hisz megmagyarázta hogy miért tette nem hagyott magamra...azt írta hogy vigyázni fog rám...ezt köszönöm neki... köszönöm hogy a testvérem voltál..- mondtam majd könnyezve lementem a kicsi színpadról. Én voltam az utolsó aki beszélt. Ezután belehelyezték a sírt a kiásott lyukba.
A temetés után haza mentünk és csöndben ültünk a díványon. Senki se akart megszólalni...hiányozni fog elsem tudom képzelni mennyire.
Vége
