Miután lenyugodtam visszamentem a házba a többiekhez.
-Daniel merre vagy??-kérdeztem, mire felkapta a fejét a földről és odarohant hozzám és felkapott.
-Képzeld baba nem rég beszéltük meg a többiekkel, hogy holnap elmegyünk veled is a Disneyland-be.-mondta nagy mosollyal az arcán. Én erre csak egy csókkal tudtam reagálni, majd végre letett a földre. A csapat uuu-zva néztek ránk mire egyszerű mozdulattal bemutattunk. Mivel eléggé fáradt voltam, ezért megfogtam Daniel kezét és elkezdtem felfelé húzni a lépcsőn.
Gyöngyi szemszögéből:
Miután Zach-ről lemásztam ő kiment a kertbe. Gondolom csak melege volt így hát én leültem az egyik székre telefonozni. Pár perc elteltével Zach elég feszülten jött vissza.
-Mi a baj Zachy?-kérdeztem tőle mire csak legyintett egyet és azt mondta, hogy nem lényeges. Ezután odamentünk a többiekhez beszélgetni. Megbeszéltük, hogy Timi kedvéért elmegyünk megint a Disneyland-be meg persze azért is mert először nem sikerült végigjárni az egészet, mert Daniel depressziós volt és folyton hisztizett, hogy menjünk már haza. Miközben ezen gondolkoztam Timi bejött a kertből. A tesómnak is elég gondolkozós feje volt, de aztán megkérdezte hol van Daniel. Mire a földön fekvő fiú felkapta a fejét és odament Timihez. Miután ők felmentek Jack megszólalt.
-Ezek biztos megint azt fogják csinálni, úgyhogy készüljünk fel egy rossz éjszakára-mondta a bárány mire mindenki felröhögött. Ezután úgy döntöttünk, hogy mindenki felmegy a szobájába, mert már kezdett sötétedni és holnap megyünk Disneyland-be.
*másnap*
-Most komolyan gyerekek azon veszekszünk, hogy ki rakjon be zenét?-kérdeztem kiakadva mire mindannyian rámnéztek és bólintottak.
-Akkor is én fogok-mondta a tesóm.
-Timi mindenki tudja jól, hogy neked csak depis zenéid vannak-mondta Dorka. Ezután eldöntöttük, hogy Blanka fog Disney-s zenéket nyomatni. Eleinte mindenki durcásan ült csöndben, majd mikor elindult a Frozen-ből a Let it go akkor mindenki elkezdte énekelni. Mire odaértünk addigra olyan buli hangulat volt, hogy csak na. Már megint olyan hosszú volt a sor, hogy majdnem belehaltunk várakozásba. De persze túléltük és is befelé menet közben megbeszéltük, hogy szétválunk, de ha már mindenki megunta akkor a bejáratnál találkozunk. Ahogy mondtam szétváltunk.
Timi szemszögéből:
Daniellel kézenfogva mentünk a horror ház felé. Igazából nem szeretem a horrort de, ha Daniel mellettem van akkor nem félek. Mikor odaértünk akkor bementünk egyből, mert nem volt nagy a sor gondolom mindenki parázik meg ilyenek. Danielt szorongatva sétaltam az egyre ijesztőbb helyen. Mikor konkrétan egy bohóc a képembe ugrott olyat sikítottam, hogy a mellettem levő srác kishijján megsüketült. Amikor kiértünk nagyon reszkettem ezt Dany is észrevette ezért megölelt aztán jó hosszan megcsókolt. Mikor kinyitottam a szemem nem hittem a szememnek. Daniel háta mögött észrevettem a kedvenc sorozatom színészeit. Azt azért elmondom, hogy a Teen Wolf a kedvenc sorozatom és nagyon oda meg visszavagyok érte. Gyorsan eltoltam magam elöl Danielt aki semmit nem értő arccal figyelte, hogy mit csinálok. Szinte odarohantam hozzájuk és ráugrottam Ian Bohen-re aki a kedvenc szereplőmet játsza a sorozatban.
-Úristen annyira sajnálom, hogy felborítottam csak annyira odavagyok önért.-mondtam egy nagy mosollyal az arcomon és felsegítettem a színészt.
-Semmi baj kislány sokszor megesik az ilyen velem-mondta miközben leporolta a nadrágját.
-És csinálhatnék önnel egy fotót?-kérdeztem elpirulva a földet nézve.
-Persze gyere húzott oda magához én pedig lőttem egy szelfit ahogy megpuszilja az arcom.
-Nagyon köszönöm szépen-öleltem meg.
-Nincs mit kislány-kacsintott rám mire elpirultam. A következő pillanatban Tyler Hoechlin azaz az a személy aki Dereket játsza a sorozatban (megjegyzem a második kedvencem) a földre került, de nem általam, hanem Dorka által. Ezután Gyöngyi sikítva ölelte meg Dylan O'Brian-t és Blanka pedig Daniel Sharman-t. Én csak jót röhögtem rajtuk. Ezután hátra néztem és a fiúk minket néztek értetlenkedve. Gondolom nem értették, hogy miért vagyunk oda ezekért a személyekért.
-Amm kislány megtudhatom a neved?-kédezte Ian a megfogva a vállam.
-Timi vagyok.-mondtam feléfordulva.
-Szép és ritka név itt Amerikában. Volna kedved meginni valamikor egy kávét?-kérdezte mire nem tudtam nemet mondani, hisz a kedvenc sorozatom kedvenc szereplőjével fogok együtt kávézni. Ezután megbeszéltük, hogy olyan délután négykor találkozunk a Disneyland mellett lévő kávézóban. Ezután odamentünk a fiúkhoz vagyis igen addigra a többiek is végeztek a beszélgetéssel. Nagyon vigyorogva mentem oda Danielhez.
-Kik voltak ezek és miért vagy ennyire kipirulva és miért vigyorogsz ennyire? És miért ugrottál rá arra az emberre?-kérdezte Daniel számonkérően.
-A kedvenc sorozatom színészei és azért vigyorgok ennyire mert a kedvencem elhívott kávézni-ugráltam örömben.
-Arról szó sem lehet, hogy elmész vele kávézni-mondta az elöttem álló fiú dühösen.
-Már pedig elmegyek vele és kész-mondtam ezzel a témát lezárva tovább veszekedtünk volna, de hallottuk, hogy egy csomoan futnak felénk így hártranéztünk és egy csomó lány sikítozva szaladt a fiúk felé. Ebből baj lesz. Mind a négyen egymásra néztünk a lányokkal és elálltunk a fiúk elöl, mert hát miattuk jön a lány csorda és legalább nem minket taposnak el. Csak néztük ahogyan a lányok szószerint rámásznak a srácokra. Ekkor odajött hozzánk egy kicsi lány olyan nyolc éves lehetett.
-Sziasztok...ti vagytok a why don't we fiúk barátnői?-kérdezte félénken mire mind a négyen egyszerre mondtuk, hogy igen és legugoltunk a kislányhoz.
-Miben segíthetünk?-kerdeztem kedvesen.
-Kérhetek tőletek autogramot és képet?-kérdezte mire majd elolvattam. Persze mind a négyen egyből adtunk aláírást és képet is csináltunk. Mielőtt elment volna legugoltam hozzá és levettem a kezemről az egyik karkötőm és beletettem a kezébe.
-Ez az én szerencse karkötőm és sok mindenen átsegített és most neked adom-mondtam, majd megöleltem.-tényleg meg sem kérdeztem még a neved, hogy hívnak?-kérdeztem mosolyogva.
-Rose-mondta gyenge hangjával.
-Ez egy gyönyörű név-mondtam-és képzeld, majd ha lesz gyerekem akkor így fogom elnevezni-suttogtam neki titokzatosan mire elröhögte magát. Ezután még megöleltem aztán visszament az anyukájához.
- Hát ez írtó cuki volt-mondta Dorka elolvadva. És ezzel mindenki egyetértett ezután visszamentünk a fiúkhoz akik még mindig a lány tömeg közepén voltak.
Blanka szemszögéből:
-Szia baba képzeld odajött hozzánk egy kislány autogramot kérni és képet csinálni-mosolyogtam Corbyn-ra aki közben nem is figyelt rám.-figyelsz te rám egyáltalán?-néztem rá kérdőn és egyben idegesen.
-Hmm tessék? Ohh szia babygirl mióta vagy itt?-mondta miközben megint csinált egy képet egy lánnyal.
-Semmi nem érdekes-mondtam és elsétáltam ő meg értetlenül nézett utánam, majd mire hátranéztem már megint egy rajongójával volt elfoglalva. Leültem a legtávolabbi padra és a fejemet a kezembe a tenyerembe hajtva idegeskedtem.
Dorka szemszögéből:
Jonah teljesen elvolt foglalva észre sem vett engem. Ezért odamentem és megcsókoltam, hogy végre figyeljen rám, de szerintem azt hitte, hogy egy rajongó vagyok ezért eltaszított magától és a földre kerültem. Értetlen fejet vágva felálltam és kimásztam a tömegből aztán megláttam, hogy Blanka ott van egy padon így hát odamentem hozzá.
Gyöngyi szemszögéből:
Mikor odaértem Zach-hez egy picsa próbált éppen rámászni a barátomra.
-Na és mi a kedvenc ételed?-kérdezte a csaj miközben Zach mellkasát simogatta és már közelített a szája a barátoméhoz.
-Na azt már nem-mondtam idegesen és elkaptam a csaj haját és megtéptem.
-Gyöngyi ezt most miért kellett?-mondta Zach értetlenkedve mire teljesen kiakadtam.
-Szóval téged nem is érdekel, hogy lesmárol miközben barátnőd van!?-kérdeztem mire nem is akartam választ kapni és inkább megpofoztam, majd könnyes szemekkel indultam az egyik padon ülő barátnőimhez.
Timi szemszögéből:
Mikor Danielhez értem akkor még boldog voltam, de mikor meghallottam, hogy mit mond a fanjának kicsit kiakadtam.
-És nem lenne kedved eljönni kávézni?-kérdezte azzal az önégült mosollyal az arcán.
-De nagyon szeretnék-mondta a lány és még megbeszélték, hogy mikor kávéznak és hol. Miután a csaj elment felpofoztam Danielt.
-Most mit vagy ennyire kiakadva?! Csak elmegyek mással kávézni mint te-mondta gúnnyal a hangjában.
-Bocsáss meg, hogy a kedvenc színészem meghívott egy kávéra!! És hogy hogy ennyire zavar? Inkább gondolkozz azon hogy te miért nem kérdezed már meg, hogy leszek e a barátnőd?!!-mondtam idegesen.
-Ha ennyire tudni akarod hát tessék elmondom. Az egyik születésnapomon fogadtunk a fiúkkal, hogy jöjjek össze egy lánnyal az egyik konceten, de ne kérdezzem meg, hogy lesz e a barátnőm és pár hónap múlva meg szakítsak vele-mondta tök egyszerűen mintha ez természetes lenne. Nekem belül minden összeomlott. Csak egy fogadás voltam. Könnyes szemekkel megint megpofoztam és elrohantam. Utánam kiabált, de nem érdekelt. Mindent csak tettetett, minden érzelmet, minden csókot, minden mosolyt...mindent. A lányok elött a földre borulva sírtam.
-Mások itt megkérik egymás kezét nem szakítanak-akadt ki Gyöngyi és felsegített engem a földről. A lányok elvittek engem a mosdóba és rendberaktak megcsinálták a hajam és lemosták az elmosódott sminket, majd újra kisminkeltek.
-Köszönöm, hogy itt vagytok nekem-öltem meg mind a hármukat. Ezután így négyen együtt jártuk be a Disneyland-et jót röhögtünk néha, de én mindig a sírás határán voltam. Mikor ránéztem az órára realizáltam, hogy 5 perc múlva négy óra és én sehol sem vagyok. Szélsebesen futottam ki a kijáraton a Disneyland-ból és gyorsan átfutottam a kávézóba. Mikor benyitottam egy ismerős arc integetett nekem gyorsan odamentem és leültem.
-Kicsit szomorúnak nézel ki mi történt?-kérdezte kedves hangon Ian.
-A szakítottunk a barátommal- mondtam a könnyeimet visszatartva.
-Oh értem...sajnálom-mondta egy együtt érző mosoly kíséretében. Ezután még beszélgettünk rendeltünk kávét, majd miután azt megittuk, távoztunk a kávézóból. Miközben nagyban beszégtettünk megpillantottam egy másik kedvenc színészem. Joseph Morgan-t. Konkrétan beleájultam Ian karjaiba.
-Hé Timi jól vagy?-lengette a megmentő a kezét az arcom elött.
-I..igen csak megláttam valakit-mondtam és ráálltam a két lábamra, de mikor elakartam indulni kicsit megdőltem, de Ian megtartott. A Disneyland bejáratához érve találkoztunk a többiekkel gondolom, már ők is megunták a nézelődést. Elköszöntem Ian-től, majd a csapathoz fordultam. Mindenkivel szemeztem egy sort kivéve Daniellel. Őt lesújtó pillantással jutalmaztam aminek nagyon nem örült sőt le is hajtotta a fejét. Mikor hazaértünk mindenki nagyon fáradt volt és a lányok is még mérgesek voltak a fiúkra így úgy döntöttünk, hogy mi lányok lent alszunk a földszinten a fiúk pedig a saját szobájukban. Könnyezve aludtam el. És az utolsó amit hallottam, hogy valaki belesuttogja a fülembe, hogy sajnálom.........
