Angyali katona (Befejezett)

48.rész: Halál és élet között

Rúfusz továbbra is a karjaiban fogott és tekingetett jobbra balra hátha van valami elsősegély doboz, de hát rájött, hogy ez egy elhagyatott kunyhó és hogy a lélek se jár ide.

*

Eközben a csatázó ellenfelek, vagyis a fekete harcosok valahogy megérezték, hogy a vezérük a halálán van. Ahogy tudtak úgy menekültek, hogy megkereshessék a vezérüket.

A mi katonáink értetlenül álldogáltak, majd észre vették, hogy a parancsnok Rúfusz és Akriel sincs sehol. Követték a fekete harcosokat. Egy távoli kunyhót véltek felfedezni. A harcosok közül páran beléptek a kunyhóba. Cas a jobbkeze és még két katona állt mögötte.

A mi katonáink is közvetlen a harcosok mellett szálltak le. Észre vették, hogy nem támadják őket.

*

Valaki benyit az ajtón. Nagy fényesség érte el a retinámat, így kissé résnyire húztam össze a szemem, hogy lássam a váratlan vendéget. Láttam, hogy ez Lucifer szárnysegéde.

- Mester! Lucifer! Szólongatta a testvéremet.

Odasietett mellé úgy,hogy észre se vett engem és Rúfusz-t se.Felemelte. A karjában vitte ki a szabadba.

- Rúfusz.. szóltam a parancsnokhoz nehezen.
- Hmm?
- Vigyél engem is ki, látni akarom mi folyik itt!

Így is tett, kivitt engem is a szabadba. Láttam, hogy a fekete harcosok kezdenek sírni, térdre ereszkedtek mikor meglátták a mesterüket haldokolva. Kissé oldalra pillantottam és láttam, hogy a mi katonáink is itt vannak. Megkönnyebbült arccal figyeltek minket, de még is bánatosan.

Láttam, hogy Koda jön felém.
Kicsit közelebb érve észre vette, hogy tiszta vér a felső testem és így hirtelen lefehéredett a férfi.

- Nita... mi történt veled? Kérdezte aggódva, mikor már mellettem térdelt.
- Az én hibám.. Nyögte ki az orra alatt mormogva Rúfusz.
- Tessék? Kérdezte vissza Koda.
- Én hibám.., nem tudtam hogy össze van kötve az életük.. én én .. Lucifer szívébe tőrt döftem...

Értetlenül nézett Koda még mindig nem tudta mi folyik itt.

- Van valakinek gyógyító képessége? Kérdezte Rúfusz, utolsó reményként a katonáitól.

Mind egytől egyik rázták a fejüket.

Ezúttal a fekete harcosok felé nézett és szólt hozzájuk. Nehezére esett kérni tőlük egy szívességet, de megtette, mert nem akarta hogy meghaljak.

- Ti köztetek van gyógyító erejű katona? Kérdezte a férfi.

Mindenki egymásra nézett, majd rázták a fejüket, hogy nincs ilyen képességű a megmaradt emberek közül.

Tudni illik nagyon ritka ha valakinek gyógyító ereje van. 100 évben, talán csak 2 embernek van meg ez a képesség.

- Nita esetleg neked nincs gyógyító képességed? Fordult ezúttal felém.
- Rúfusz.., ha lenne is, akkor se tudnám használni, fogytán vagyok az erőmmel...
A mondat végén hirtelen vér gyűlt a számban, majd oldalra fordulva kiköptem azt.

- Lucifer tudd végre fogjuk hajtani a tervedet és szétkürtöljük a nevedet. Nem fogunk elfeledni!

Tévedett Cas. Ugyan is, az ősünk világosan megmondta, hogy ha meghalunk, mindenki emlékezetéből eltűnünk. Mintha nem léteztünk volna sohase.

Lucifer nem mondta ezt Cas-nak, mert nem akarta, hogy most rögtön harc dúljon körülöttünk.

Hírtelen elkezdett gyorsabban lélegezni Lucifer. Mindenki meredten figyelte az eseményeket. Lucifer légzése megszünt és vele együtt kilehelte a lelkét, meghalt a testvérem.

Tudtam, hogy most én következek. Rúfusz felé néztem, majd Koda felé. Féltem a haláltól. Elkezdtem gyorsabban venni a levegőt, mint aki fuldokol. Hírtelen minden kép és hang eltünt.. Fehér volt minden körülöttem.

Láttam, hogy Lucifer is itt van.

- Mi történt? Kérdezte értetlenül Lucifer.
- Meghaltunk!
Olyan nyugodt voltam m, mint eddig soha. Leesett a nagy teher a vállamról.

Eközben a katonák akik eddig állva voltak, most letérdeltek és elkezdtek zokogni.

Rúfusz lehelyezett a földre, így tett Cas is. Félre álltak mellőlünk, majd letérdeltek és néma csöndben voltak a következő 1 percben.

Mikor végeztek Cas megszólalt.

- Tudd, hogy nem fogjuk abba hagyni a harcot. Mondta Rúfusz felé.
- Valahogy sejtettem. Sóhajtott fel a parancsnok.
- De látom nem fogadjátok el a lány halálát, így kaptok 10 percet.. Lucifer is ezt akarná hiába ellenségek vagyunk!

Nem szólt semmit Rúfusz, csak bólintott. Kissé hálás is volt, hogy még nem támadnak.

- Most mi lesz? Kérdezte Koda.
- Hallottad a fekete harcost, harcolunk később pedig elintézzük Nita rendes temetését is!
- Értettem..

Mindenki csendben figyelte az élettelen testemet, mintha arra vártak volna, hogy újra életvidáman felpattanok a földről. Kezdtek egyre jobban rájönni, hogy ez nem így lesz...

--99Pepy99--