Sasusaku: New life

23.fejezet

Sziasztok! 

Kész is lettem a következő fejezettel, remélem tetszeni fog!

Jó olvasást! :) ♥

23.fejezet

Sasuke

Reggel korán mentem edzésre, útközben felvettem Narutot is. Nem tartozik a kedvenceim közé ez a hajnali edzés. Nemsokára kezdődik a bajnokság, és ezért találta ki ezt az edző, hogy heti három edzés délután és kettő pedig reggel. Formába kell hoznom magam, mert mióta Sakurával vagyok elég sok délutáni edzést kihagytam. Nem hanyagolhatom el a focit, mert kell a továbbtanuláshoz.

- Sakura hogy van? – kérdezte szőke barátom, aki az anyósülésen foglalt helyet.

- Szerinted?- kérdeztem vissza, miközben végig az utat figyeltem.

- Nem kell leharapni a fejemet, Teme. – ásított egy nagyot.

- Bocs. – beláttam, hogy mostanában harapósabb kedvemben vagyok, mint általában. – Jobban van, a karja még fáj, de azt mondta nem vészes.

- Akkor jó. – sóhajtott megkönnyebbülve. – Délután Hinatával meglátogatnánk. – nézett rám.

- Suli után úgy is átmegyek, elviszlek titeket. – ajánlottam fel.

- Kösz. – vigyorgott. Tíz perc alatt odaértünk a sulihoz. A parkolóban alig állt pár autó, látszik, hogy még korán van. Felkaptam a táskámat a hátsó ülésről és kipattantam a kocsiból. - De elegem van ezekből a reggeli edzésekből. – nyafogott Naruto.

- Hm. – csak ennyi volt a reakcióm, tény, hogy álmos voltam. Nem volt kedvem még Naruto nyávogását is hallgatni. Bementünk a suliba, volt öt percünk átöltözni, majd a pályára mentünk.

- Elég szarul néztek ki. –állapította meg edzőnk Ibiki, miközben végignézett rajtunk. – Na, kezdjük is tíz kör futással. – csapta össze a tenyerét.

Edzés után rohantunk is órára, igazából semmi kedvem nem volt most itt ülni. Az jár a fejemben tegnap óta, hogy ki lehetett az a kapucnis alak. Utána kellett volna rohannom, de túlságosan aggódtam Sakuráért. Ebédszünetben az aulában ültünk Narutoékkal, írtam Sakurának egy üzenetet, hogy minden rendben van-e. Lehet, hogy túlzásba viszem az aggódást?

- Szia Sasuke!- jelent meg előttem egy alak, felnéztem és egy vörös hajú lány állt előttem... csak te hiányoztál.

- Hm.

- Kopj le Karin! – szólalt meg Hinata. Meglepődve néztem rá, milyen kis harcias lett.

- De felvágták a nyelvedet Hyuuga. – nézett rá Karin haragosan. – Csak Sasukéval szeretnék beszélni.

- Mit akarsz? – kérdeztem semlegesen.

- Beszélhetnénk négyszemközt? – rebegtette felém a szempilláit.

- Nem. –hangom még számomra is jegesen csengett. Láttam a lányon, hogy rosszul esett neki, de nem érdekelt. – És többet ne hívogass.

- Hol van a kis barátnőd? – kérdezte gúnyosan. – Csak nem baj van a paradicsomban? – tette csípőre a kezét. Kezdett felidegesíteni.

- Semmi közöd hozzá. –néztem rá mérgesen. – Megmondtam, hogy felejts el!

- Ezt még megbánjátok!- fordult sarkon sértődötten.