31.fejezet

530 28 13
                                    

Sziasztok!

Tudom, tudom sokat késtem vele, de mentségemre szóljon, hogy ezzel a résszel megszenvedtem. :D

Jó olvasást! 

Ha tetszett, kérlek jelezzétek. :) 


Sasuke

Tudom, hogy furcsán viselkedtem Sakurával, de mindent miatta teszek. Nem a bátyám keresett telefonon, hanem Suigetsu, és kérte, hogy találkozzunk a parkban. Elég hamar megszerezte az információkat, ahhoz képest, hogy két napot mondott. Miután otthagytam szerelmemet az ajtóban, rosszul éreztem magam, de a cél szentesíti az eszközt. Ahogy a parkba értem, megláttam a fehér hajút az egyik padon ülni és a telefonját nyomkodta.

- Késtél. – állapította meg.

- Bocs. Dolgom volt – zártam le ennyivel a témát. – Szóval? – kérdeztem idegesen. Eltette a telefonját és egy borítékot húzott ki a pulcsija alól és átnyújtotta.

- A srácot Kai-nak hívják, de ezt már tudod. Szegényes körülmények között él az anyjával és két húgával a falu szélén. Éjjel-nappal dolgozik, hogy elláthassa a családját.- Kivettem néhány képet a borítékból, amin a családjáról voltak fotók, mellette pedig információk. – Úgy néhány napja egy fekete autóba száll be minden este és elhajtanak, azt még nem sikerült lenyomozni, hogy hova. Másnap újra a bárban van a gyerek. Mondd csak Sasuke, mibe keveredtél? – nézett fel rám.

- Tudod kié a kocsi? – kérdeztem, de legbelül tudtam a választ.

- Kazuki Haruno. – válaszolt kimérten. – Figyelj Sasuke... - állt fel. – Kerüld el ezt a fazont, nem kispályás. – Láttam Suigetsun, hogy fél tőle. Ennyire durva lenne a helyzet?

- Elhoztad, amit kértem? – váltottam témát. Bólintott és átnyújtott egy zacskót, amiben benne volt egy Walther P99-es pisztoly. Ez az előnye, ha te vagy a rendőrfőnök fia, ismered a fegyvereket.

- Indulhatunk? – húzta gonosz mosolyra a száját fehér hajú társam. Bólintottam, Suigetsu elővette a mobilját és felhívott valakit. Öt perc sem telt el a park bejáratánál várt ránk egy fekete autó.

- Rég láttuk egymást. – szállt ki a sofőr, levette a napszemüvegét és egyenesen a szemembe nézett.

- Juugo. – biccentettem felé. Semmit nem változott, talán egy kicsit kigyúrtabb lett, de a szemében ott volt ugyanaz a hidegség. A régi énem szívesen lógott velük, mert nem nyaggattak folyton, nekik is megvolt a maguk baja és csak felejteni akartunk.

- Újra együtt a régi banda. – szólt gúnyosan a fehér hajú.

- Mindent tudsz? – kérdeztem Juugot.

- Igen.

- Jó. – sóhajtottam. – Induljunk. – Beszálltunk a fekete járműbe és elindultunk az úti célunk felé. Szerencsére már kezdett sötétedni így feltűnésmentesen közelíthettük meg a helyet.

- Mi a terv? – kérdezte Juugo.

- Móresre tanítjuk a pultost, nem? – hajolt előre vigyorogva Suigetsu, aki a hátsó ülésen ült.

- Válaszokat akarok. – válaszoltam hűvösen. –Van is egy tervem. – kinéztem az ablakon, innen ráláttam a bár hátsó bejáratához. Nincs konkrét tervem, de tudni akarom, hogy mit akar Sakurától és hogy ezt kiderítsem, hajlandó vagyok bármeddig elmenni.

Sasusaku: New lifeWhere stories live. Discover now