Sasusaku: New life

14.fejezet

Sziasztok! 

Meghoztam a következő fejezetet, remélem tetszeni fog! :) 

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek! :) ♥

Sakura

Álmosan nyitottam ki az ajtót. A délelőtt folyamán a hálóingemet is átvettem, mert kényelmesebb volt abban aludni. Nem zavartattam magam, abban nyitottam ajtót.

- Sasuke! – mosolyodtam el. – Bocsi a maiért- zavart lettem.

- Jól vagy? – lépett elém és a karjaiba zárt. Annyira megnyugtató a jelenléte.

- Igen, most már jól. – viszonoztam az ölelést.

- Akkor felöltözhetnél. –mondta zavartan. Csak nem elpirultál Uchiha Sasuke? Édes...

- Jaj, bocsi- kezdtem én is zavarban lenni. Felszaladtam a szobámba és átöltöztem. – Így jó? – 3 perc után vissza is értem egy rózsaszín melegítőalsóban és egy fehér pólóban. Körbefordultam előtte.

- Sokkal jobb lett volna, ha ruha nélkül jössz vissza. – súgta a fülembe, amire összerezzentem.

- Perverz!- emeltem fel már az öklömet.

- Nyugi!-emelte fel védekezésképpen a kezét.

- Éhes vagy? – kérdeztem tőle hirtelen, mire csak bólintott. – Megmutatom neked főzés terén a tehetségemet. – nevettem. Igazából nem is tudok főzni, szóval ez érdekes lesz. Bementünk a konyhába, Sasuke helyet foglalt az asztalnál és várta, hogy mire készülök. –Nos...-tűnődtem el a nyitott hűtő előtt. – Kitaláltam! Szereted a makarónit? – néztem rá.

- Aha, de mondd csak kedves Sakura- mosolyra húzta ajkait. – Mennyire vagy jártas a főzésben? – lépett mögém és átkarolt hátulról, így a feje a vállamon pihent.

- Hát... - jöttem zavarba és nem csak azért, mert Sasuke ilyen közel volt az arcomhoz. Egy makarónit csak össze tudok dobni. Ki kell főzni a tésztát és van itthon hozzá paradicsomszósz az tökéletes lesz hozzá. A fejemben összedobtam a receptet és neki is láttam. Sasuke közben elmesélte, hogy mi volt a suliban, próbálta kideríteni miért lettem rosszul. Úgy látszik, nem hiszi el, mondjuk mit is várok tőle, hát elmondtam neki mindent apáról. Fél óra alatt kész is lettem, meg is lepődtem, hogy ilyen jól sikerült. Komolyan több receptet kéne kipróbálnom.

- Tessék! – toltam elé a tányért, amire csak egy édes mosolyt kaptam válaszul. Megvacsoráztunk, közben anya is hazaért és csatlakozott hozzánk. Nagyon örült neki, hogy jobban voltam, én mondtam, hogy csak az az üzenet zaklatott fel. Vacsora után még megnéztünk egy filmet és utána Sasuke hazament. Elég későre járt ezért egyből befeküdtem az ágyamba és már aludtam is.

Az sms óta hetek teltek el, azóta nem kaptam se hívást se üzenetet. Úgy látszik, minden kezd jóra fordulni. Ma megbeszéltük Sasukéval, hogy én megyek át hozzájuk még úgy sem találkoztam a szüleivel. Hétvége volt, ezért nem kellett korán kelni, de mivel nagyon izgultam már korán reggel kipattantak a szemeim. Azt beszéltük, hogy ebédre megyek át. Hajat mostam, lezuhanyoztam, próbáltam szép sminket varázsolni az arcomra, de nem vittem túlzásba, rózsaszín hosszú hajamat pedig begöndörítettem. A tükör előtt néztem meg a végeredményt. Ruhának egy visszafogottabb fekete ruhát választottam, ami a térdem fölé ért és csipke volt az alján. Jól szeretnék festeni a szülei előtt.

Idegesen lépkedtem az Uchiha ház felé, anya még intett az ajtóból, amitől még jobban ideges lettem. Megálltam az ajtó előtt és vettem egy nagy levegőt. Most csinálok ilyet életemben először, természetes, hogy ennyire izgulok, legalábbis próbáltam ezzel hitegetni magam. Megnyomtam a csengőt és vártam. Pár másodperccel később már barátom állt az ajtóban. Most is jól nézett ki egy fekete farmer volt rajta és egy fehér ing. Csak nem miattam öltözött ki? Éreztem a tekintetét, ahogy végig suhant rajtam és rögtön elpirultam. Rendezte arcvonásait és utána a fülemhez hajolt.

- Gyönyörű vagy! - a hangjától mindig kiráz a hideg, nem tudom megszokni hiába vagyunk együtt lassan 3 hónapja. Adott egy puszit és beljebb invitált. – Ugye tudod, hogy nekem pizsamában is tökéletes vagy? – nézett rám.

- Ne hozz zavarba mindig. – nevettem lányos zavaromban. Bementünk a nappaliba, ahol az egész Uchiha család már várt. Jaj, nekem...

- Úgy örülök, hogy megismerhetlek. – jött oda az anyukája és megölelt. Ilyen közvetlen lenne? – A nevem Mikoto.

- Én is örülök, Sakura Harunonak hívnak.- A nevem hallattán mintha Sasuke apja megfeszült volna, de valószínű csak képzelődtem. Apukája is bemutatkozott, de rajta már érződött a hivatalosabb forma, de hát mit vártam? Ő a rendőrfőnök. Itachi mint mindig, most is kedves volt egyből megölelt.

- Ne izgulj kislány, jól csinálod. – suttogta a fülembe. Hálásan mosolyogtam rá.

- Mindjárt kész az ebéd! – mondta Sasuke anyukája. Amíg vártunk Sasuke megmutatta a lakást és a szobáját is. A szobája tökéletesen mutatta meg a stílusát, egyszerű fehér falak sötét bútorokkal. Az ágya is fekete bőrből volt mellette egy éjjeli szekrény, amin szintén fekete lámpa volt.

- Szép szobád van!- ültem le az ágyára és közben végig néztem rajta még egyszer. Az ablakhoz léptem és a látványon eléggé meglepődtem. Sasuke szobája pontosan az én szobámmal szemben volt és tökéletesen rá lehetett látni. – Mond csak, hányszor leskelődsz utánam? – kérdeztem kicsit ingerültebben, mint kellett volna.

- Esküszöm nem éltem vissza a lehetőséggel- vakarta zavartan a tarkóját.

- Ajánlom is. – léptem hozzá és karjaiba zárt. Percekig így maradtunk, annyira nyugtató volt a jelenléte, biztonságban éreztem magam vele. Hirtelen a sarokban észrevettem valamit, kibontakoztam öleléséből és odamentem. – Te tudsz gitározni? –lepődtem meg.

- Hát valamennyire igen. – jött kicsit zavarba.

- Miket rejtegetsz még előlem? – néztem rá csillogó szemekkel. – Játszol valamit? – még jobban felcsillant a szemem.

- Legyen. –elvette a gitárt leült az ágyra én pedig mellé ültem és hallgattam. Gyönyörű volt amit játszott, igaz nem ismertem fel, de nagyon tetszett. Becsuktam a szemem, hogy még jobban élvezhessem a dallamot. Uchiha Sasuke maga a tökéletes férfi, mármint melyik lány nincs oda a zenért? Focizik, zenél és rendőrnek készül. Én hozzá képest semmi vagyok. Az utolsó húr megpendítése után felnézett rám és a szemeimbe nézett. Mintha azokból az ónixokból most bánat és félelem tükröződött volna.

- Ez csodálatos volt. – ámultam.

- Neked játszottam először, szóval vedd megtiszteltetésnek. – villantotta meg szép mosolyát.

- Annak veszem. – húztam meg ingjénél fogva és megcsókoltam. A csók nem tartott sokáig, de benne volt minden érzelem, amit kiváltott belőlem, a végén bele is mosolygott a csókba.

- Megőrjítesz Haruno Sakura. – nézett mélyen a smaragdjaimba. Mire csak elmosolyodtam.

- Énekelni is tudsz? – csillant fel újból a szemem. Biztosan tud énekelni, ha ilyen tökéletesen gitározik.

- Azt majd legközelebb megmutatom. – tette vissza a gitárt a helyére. Csalódottan sóhajtottam, mire felnevetett.

- Olyan gonosz vagy- tetettem a sértődöttet. Elém lépett és reagálni sem volt időm, mert már az ágyán feküdtem eldöntve ő pedig felém hajolt. A szívem őrülten kezdett kalapálni. Kezeimet összekulcsoltam nyaka körül. Ajkait újra rám vetette. Heves csókcsata kezdődött. Keze már a ruhám aljánál volt és elkezdte feltűrni. - Anyukádék bármikor bejöhetnek – szakítottam meg tevékenységünket, és fogtam meg a kezét.

- Kész az ebéd!- hallottuk meg az említett személy hangját.

- Most megúsztad. – mondta és leszállt rólam. Megigazítottam a hajamat és a ruhámat, Sasuke ugyanezt tette az ingjével, majd kézenfogva lementünk az ebédlőbe.