Sasusaku: New life

30.fejezet

Sziasztok!

Ez most egy kis rövidebb rész lett, remélem azért tetszeni fog! 

Nagyon szépen köszönöm a 3K-s nézettséget, ti vagytok a legjobbak!

Ha tetszett akkor nyomjatok a vote-ra, hogy lássam. :) ♥

Sasuke

Gyalog mentem a park felé, mert nem akartam, hogy otthon bárki is felébredjen a kocsi zajára. Az utcákon már nem volt senki, de a közeli bulizóhelyekről kihallatszott a zene. Én értem először a találkozóhelyre, legalábbis azt hittem.

- Ideje volt Uchiha...- lépett elő az árnyékből rég nem látott barátom.

- Suigetsu. – biccentettem felé. Semmit nem változott a két év alatt, fehér haja kilátszódott a kapucni alól, amivel próbálta eltakarni az arcát. Ugyanolyan vékony volt, mint régen, hát igen ez a fiú a drogok világában él. A középiskola elején ismertem meg, sokat buliztunk együtt. Eléggé magam alatt voltam, mikor Ayame elhagyott, sokat nyúltam a piához és máshoz is. Aztán Naruto kirángatott belőle, utána pedig jött Sakura.

- Nem szeretem, ha megváratsz. – fintorgott.

- Bocs. – néztem rá.

- Milyen cucc kell? – tért a lényegre.

- Nem drog kell. – kezdtem bele. –Hanem információ róla. – nyújtottam át a fényképet, amin Kai volt, kicsempésztem Itachi szobájából.

- Ki a srác? – nézett fel rám.

- Az nem lényeg. – hangom hidegen csengett. – Erre is szükségem lesz. –nyújtottam át a cetlit.

- Ez egyre érdekesebb. – vigyorgott. – Tudod, hogy előre kell fizetni.

- Ja. – elővettem a pénzt és átadtam.

- Öröm volt veled üzletelni. – nevetett, ilyekor eléggé ijesztő tud lenni. – Két nap múlva jelentkezem. – megfordult és eltűnt a sötétségben. Fura srác, nem is értem miért lógtam vele és a bandájával, igazából alig emlékszem arra az időszakra, de talán jobb is. Hamar visszaértem, szerencsére Sakura mélyen aludt és feltűnés nélkül visszafeküdtem az ágyba.

Sakura

Amikor felébredtem Sasuke még mélyen aludt, felé fordultam és csak néztem, ahogyan szuszog. El sem hiszem, hogy ő az én barátom.

- Ne bámulj már! – szólalt meg hirtelen rekedtes hangján, de a szeme még csukva volt. Honnan tudta? De morcos valaki reggel.

- Nem is bámullak. – fordultam el zavaromban.

- Hát persze. – kinyitotta szemeit, nagyot ásított és közelebb húzódott hozzám. Arcunk nagyon közel volt egymáshoz, majd egy lágy csókot hintett ajkaimra.

- Reggel olyan morcos vagy. – suttogtam mosolyogva.

- Nem is vagyok az. – ellenkezett. – Hány óra van? – terelte el a témát.

- Korán van még. – néztem meg telefonomat, ami reggel 7 órát mutatott. - Elmegyünk futni? – kérdeztem. –Hiszen formában kell lenned, pár hónap és kezdődik a tábor. Ahogy kimondtam a tábor szót, Sasuke tekintete hideg és még morcosabb lesz. – Hé morci. – közelebb bújtam hozzá. – Majd nyáron meglátogatlak és kiszökünk. – néztem rá.

- Nem akarlak egyedül hagyni. – szólalt meg végre. Kezével a felkaromat kezdte el simogatni.

- Minden rendben lesz. - próbáltam magamat is meggyőzni, de ha Sasuke távol lesz, legalább biztonságban lesz. – Ugye tudod, hogy ez egy olyan alkalom, amit nem szalaszthatsz el? – sandítottam rá.