ADDICTED || WOOSAN (16+)

==15==

Wooyoung ismét Yunhoval az oldalán sétált az iskola felé. A két fiú egyfolytában csak nevetett, élvezték egymás társaságát.
~Te tanultál törire?-kérdezte Wooyoung hirtelen, amire Yunho kettőt bólintott.
~Muszáj volt. Fogadok Mingi nem tud semmit és rólam fog puskázni.-Yunho nevetve elővette jegyzeteit. Olvasgatni kezdte a lapokra írt sorokat, így csönd telepedett a párosra. Wooyoung nem aggódott, San mindig mindent tud. Persze sokszor megbeszélik a válaszokat, de általában mind a ketten ötöst írtak. Szép lassan elértek az iskola épületéhez, ahova be is léptek. Wooyoung, miután beírta a kódot szekrényébe és kinyitotta azt, egy fehér kis borítékot pillantott meg. Pár másodperc sokkhatás után kiszedte a kis tárgyat. Yunho érdeklődve pillantott barátjára, aki csodálkozva nézegette a kezében lévő borítékot.
~Ez most vagy egy titkos hódolótól van, vagy Santól!-Yunho kettőt ugrott egyhelyben. Wooyoung kissé remegő kézzel nyitotta ki a borítékot, amiből egy levelet húzott ki.
~Azt írja, hogy menjek a rózsakerthez?-Wooyoung felhúzta egyik szemöldökét, mivel fogalma sem volt, hogy az merre van.
~Ha kimész az udvarra menj az utca felé. Utána rögtön meglátod.-Yunho látta a fiú arcán a zavarodottságot, emiatt gyorsan elmagyarázta, hogy merre kell menni. Wooyoung, mintha megvilágosodott volna bólintott egyet, majd elindult. Amíg haladt előre elgondolkozott. Ha San írta a levelet, akkor mit szeretne? Semmi konkrét okra nem tudott gondolni. Megpillantotta Sant, aki a rózsákat nézegette. Szíve kétszer gyorsabban kezdett el dobogni, ahogy a srácot bámulta. San piros tincsei eltűntek, már csak feketék voltak. De még ez is remekül állt neki. San felnézett a rózsák közül, így tekintete egyből találkozott Wooyoungéval. Felegyenesedett, és arra várt, hogy Wooyoung hogyan reagál. A fiatal fiú bizonytalan lépésekkel indult meg előre. Fájdalmasan hosszú másodpercek után San előtt találta magát. Az idősebb átölelte Wooyoungot, aki remegő kezekkel viszonozta a gesztust. Egy ideig így is maradtak, de ezt San szakította meg.
~Kérdezni szeretnék valamit. Csak nem Mingi és Yunho előtt akartam ezt.-magyarázta el a hirtelen találkozó okát San két mondatban. Wooyoung egy 'o' betűt formált szájával.
~Hallottál már a valentin napi bálról?-jött a kérdés San felől. Wooyoung tíz perc alatt másodjára sokkolt le.
~I-Igen, Yunho mesélt róla. Miért?-egy kicsit dadogott, de valamennyire sikerült kinyögnie.
~Nem lenne kedved velem elmenni?-San életében először izgult ennyire egy kérdéstől. Félt attól, hogy Wooyoung nemet mond. Aggodalma viszont egyből eltűnt, amint meglátta Wooyoung édes mosolyát.
~Persze, hogy elmegyek veled.-Wooyoung újból megölelte Sant. Ismét így maradtak egy darabig, képtelenek voltak elválni egymástól. San hüvelykujjával simogatni kezdte Wooyoung derekát, akinek ettől egy görcs keletkezett gyomrában. Teste megfeszült az érzéstől, de ettől függetlenül borzongott is.
~Te vagy az első ember, akit elhívtam. A többi évben vagy egyedül mentem, vagy más hívott el.-szólalt fel San hirtelen. Wooyoung kuncogott egyet, még ő maga sem tudta miért.
~Ennyire különleges lennék?-Wooyoung elhajolt Santól, így tekintetük rögtön összeforrt.
~Arról fogalmad sincs mennyire.-San Wooyoung álla alá fogott, nem volt hajlandó elengedni. Wooyoung teljesen lefagyott, nem tudta hogyan kéne reagálnia. San összepréselte ajkaikat, így egy érzelmes csókot adva a másiknak. Wooyoung szemei reflex szerűen csukódtak le, szinte San karjaiba olvadt.
~San! Wooyoung!-meghallották a távolból Mingi mély hangját, így elváltak egymástól.
~Mindig a legjobbkor tudnak megjelenni.-forgatta szemeit San, miközben Wooyoung felnevetett.
~Szerintem menjünk. Mindjárt kezdődik az első óra.-San megfogta Wooyoung kezét, majd húzni kezdte őt a tanterem felé. Természetesen útközben találkoztak Yunhoval és Mingivel is, és együtt léptek be tantermükbe.