One Way Or Another /One Direction FF./ [Befejezett]

11.

A táblán amin egy névnek kellett volna lennie nem egy volt. Duettre kényszerültem. A partnerem pedig nem más volt mint egy Phoebe Agress nevű lány. Mia mellettem állva bámult a táblára talán hasonló tekintettel mint én. Mellettünk pedig egy nálam kicsivel magasabb, szőke göndör hajú lány állt. Megbökte a vállam és rám nézett. 

- Eltudod ezt hinni???- csillogtak a szemei. Gyönyörű kék szemei voltak bár igaz, hogy nem szebbek mint Louis-nak. Mi?! Én ilyenekre nem is gondolok. - Liam Payne húgával fogok duettezni. Hol vagy Anne Payne?- mondta lelkesen mire kicsit csalódott lettem. Nem azért, mert a lány onnan tudta, hogy ki vagyok, hogy a bátyám Liam hanem egyszerűen azt éreztem nem voltam elég jó.  Nem voltam elég jó ahhoz, hogy egyedül elvigyem a Show-t.

- Figyelj, én is örülök, hogy veled duettezhetek nagyjából 2 hónap múlva.- másztam ki a vállamat szorító lány kezei közül. - Anne Payne.- nyújtottam a kezem.

- Neee! Itt álltál mellettem. Annyira imádom ahogy a tesód zenél.  És hallottalak a meghallgatásos valamin is. De csak hallottalak. Pedig nagyon köszöntem volna. - Phoebe Agress. - fogott velem kezet és vigyorogva meg is ölelt. 

- Mia Hudson.- intett egyet a mögöttem álló lány.  A legjobb barátnőm. Ők is váltottak két szót így kezdődhetett a nap.

...

- Niall!- kiabáltam amint, beléptem a házba.  Mia elment Harry-vel valahova szóval egyedül mentem haza. - Niall James Horan!- szólaltam meg újra mire a szőke fiú lelépkedett a lépcsőn. - Elcsesztem.- motyogtam.- Duett lesz. Én meg egy Phoebe nevű lány. Nagyon kedves meg minden csak tudod... Ezek szerint nem voltam elég jó ahhoz, hogy egyedül kapjam meg a helyet. - motyogtam és csalódottan néztem az Ír fiú kék szemeibe.

- Hé, semmi gond.- ölelt meg.- Anne, gyönyörű hangod van. Csodásan adsz elő. Magabiztos a kisugárzásod és megetetted őket. Valószínű kicsit fel akarják dobni a fellépést. - ölelt még mindig magához.- Ha, kedves a lány, és nem rohan le minket mint valami elmebajos akkor jöhettek ide gyakorolni.- mondta nyugtatás képpen. Nem nyugtatott meg. - Nálad úgy sem lehet jobb.- nevetett fel.- Először is azért, mert brutál jó vagy.- állt meg kis hátas szünetet tartva- Másodszor pedig senkinek sincs ilyen jó felkészítője.- húzta ki magát büszkén. 
Nem sírtam. Nem tudtam egy ilyenen bőgni, mint minden más tini lány egy ilyen helyzetben.  Nem is akartam. De azért fájt.

- Kezdem érteni, hogy miért gondolták úgy, hogy ti együtt vagytok.- szólalt meg egy hang.- Tudjátok, ez így eléggé olyan.

- Fogd be, Tomlinson!- másztam ki Niall öleléséből. 

- Jól van, bocsi.- emelte fel védekezően a kezeit.- Nem akartam rosszat mondani. Amúgy ügyes vagy, gratulálok. - kezdett felém sétálni. Édes Istenem csak meg ne öleljen. - Gyertek ide próbálni. Tudod, hogy van elég szoba rá.  Nem is egy ami erre van kialakítva szóval. Érted. - vonta meg a vállát és megölelt. Oké. Ez új.  Ez az érzés új, és nem tetszik. Nem kéne ezt éreznem, ha egyel talán a közelében vagyok. Nem kéne  gyomrom összeugorjon már akkor, ha meglátom.  Anne Payne, nagy bajban vagy.

- Rendben, köszi. - elvörösödtem. Basszus. Elég szorosan magamhoz öleltem és beleszagoltam a felsőjébe. Jó illata volt, de... Álljunk meg. Nem. Louis-nak nincs jó illata. A mellettünk álló Niall-re néztem és annyit láttam, hogy nagyban mosolyog. Tud valamit. Vagyis... lehet sejti. Basszus Anne. - Majd akkor jövünk ide próbálni, de szerintem One Direction rajongó, vagy valami olyan.- toltam el magamtól a kócos fiút. - Megyek beszélek vele. Meg felhívom anyát.  Valamelyikőtök szól Liam-nek?- néztem az előttem álló két fiúra. Lou bólintott és el is ment.  Gondolom a szobájába.  Én is így tettem.
Becéztem. Basszus már.- morogtam magamba.

...

- Szia, Anne vagyok. Igen... Persze, igen. Szerintem készíthetsz velük, csak nem posztolhatod egy bizonyos időn belül. Igen, ez előírás. Nem biztos, hogy mind itthon lesznek. Megbeszéljük, ha itt leszel. Küldöm a címet. Várlak.- tettem le a telefont. Phoebe vidáman fogadta, hogy gyakorolhatunk nálunk. Választanunk kell közösen egy zenét, meg kell beszélnünk egy csomó dolgot. Erre van egy hónapunk. Utána már a sulis próbák lesznek. Az énektanár felvilágosított minket az ilyen-, és ehhez hasonló dolgokról. 

A telefonom újra csörögni kezdett én pedig rögtön utána nyúltam, hogy felvegyem. Anya már tudott mindenről. Ezek szerint Louis elmondta a tesómnak aki továbbította is az üzenetet édesanyának aki teljesen meg volt hatódva, hogy ,,az ő kicsi kis 16 éves kislánya mennyire hamar felnő és, hogy reméli sikerül kiválasztanunk a tökéletes számot." Anya túlzsongott. 

- Srácok, Phoebe mindjárt itt van.- szóltam az éppen az Xbox-on játszó Zayn-nek és Liam-nek. Bólintottak és ezzel el is intézték az ő részüket. Felkészültek lelkiekben egy kisebb rajongói letámadásnak. Niall szobája felé vettem az irányt és bekopogtam.- Mindjárt itt van Phoebe. Csak hogy felkészülj. - gyorsan megköszönte a tájékoztatást és én már mentem tovább. Mia és Hazz már nagy valószínűséggel itthon voltak ezért nekik is szóltam. Mind a ketten tudomásul vették és már csak Louis maradt hátra. - Louis, Phoebe mindjárt itt van. Gondoltam szólok, hogy ne érjen meglepetés.- mosolyogtam a fiúra aki biccentett egyet és én ezzel ott is hagytam. 

Fent ültem abban a szobában ahol elvileg a srácok is írnak néha dalt. Csend volt a szigetelés miatt. Leültem egy székre és a kis asztalnál ülve egy jegyzetfüzetre lettem figyelmes. Kinyitottam. Hajtott a kíváncsiság, na. Nem volt benne név, de tudtam, hogy tuti nem Liam tulajdona a kis notesz. Ennyit sikerült megállapítanom. Harry-t is kizártam így, maradtak hárman. Niall, Louis és Zayn. Pár sor után megálltam és visszatettem az asztalra a noteszt. Nem szabad és kész. Hirtelen Louis nyitott be. 

- Megjött Phoebe.- mosolygott. Azta. Louis mosolya nagyon cuki. Vagyis, nem az. Ez hülyeség.- Szerintem nyiss neki te ajtót.-azzal otthagyott.

A szobát otthagyva mentem le, hogy ajtót nyithassak. Amint ez megtörtént egy szőke lánnyal találtam magam szembe. Sugárzott belőle a boldogság. Pár másodperc alatt felkészültem mindenre és beengedtem a lányt. És csak ezek után jött a nehéz része a dolgoknak.