Velünk van

320 24 1
                                        

*Jimin*

Mire kinyitom a szemeim a házunk előtt találom magam. Jungkook idáig cipelt engem? Szegény biztos elfáradt már. Mikor a ház elé érünk halk zokogásra figyelek fel, így gyorsan leszállok Jungkookról, aki lepődötten figyeli hova sietek. Az ajtó előtt összegömbölyödve sírdogál Yoongi. Azonnal hozzá futok és átölelem remegő testét.
-Mi történt Yoongi? Bántottak?-kérdezem aggódva. Jungkook is mellénk ér és ő leguggol Yoongi elé.
-Elvitték...-mondja szipogva.
-Kit vittek el?-kérdezem félve, de sejtem választ.
-Hobit-mondja felzokogva és szorosan hozzám bújik.
-Nem segítettem Jimin...csak elfutottam-sír keservesen. Szavai megakadnak és csak úgy folynak a könnyei. Elvitték...elvitték a legjobb barátom. A düh és a szomorúság gyorsan járja körbe a testem. A jóslat amit megláttam...befog teljesülni és elfog valamit árulni Hobi! Nem hagyhatjuk, azonnal ki kell hoznunk onnan.
-Most azonnal utána kell menünk-mondom és felsegítem a sírástól elgyöngült Yoongit.
-Pihenj le Yoongs, mi visszahozzuk Hobit!-mondom és nyitom az ajtót, ám Yoongi visszarántja az ajtót.
-Nélkülem nem mentek sehova! Nekem is segítenem kell, hiszen miattam rabolták el-mondja határozottan és erőszakosan törli le könnyeit az arcán.
-Yoongi...nem akarlak elveszíteni téged sem-mondom sóhajtva.
-Csak nem akarsz még egy problémát a nyakadba! Tudom hogy már csak azoktól akarsz szabadulni...-mondja dühösen, ám a végére halkulni kezd. Ez nem igaz...jó igaz hogy nem szeretnék még több dolgot cipelni, de kifejezetten nem akarom hogy a szeretteimnek is valami baja legyen. Nem veszíthetek el több embert...elég volt Taehyungot elveszíteni a saját hibám miatt.
-Nem akarok még egy fontos embert elveszíteni-morgom idegesen.
-Keresd fel Minhot aztán indulunk 4-en!-mondom Jungkooknak. Jungkook válaszul bólint és tárcsázni kezdi a tenebrist.
-Köszönöm Jimin...-mondja halkan Yoongi
-Ha valami bajod lesz, nem tudom mit fogok tenni-mondom ökölbe szorult kezekkel. Miért rabolták el Hobit?? Ő az az ember, aki védett és soha nem hagyott el, még akkor sem mikor megérdemeltem volna. A legjobb barátom nélkül nem tudnám elképzelni az életem...Választhatott volna több ember közül, de én lettem az a szerencsés akit a legjobb barátjának mond.
-Minho mindjárt ide jön, mondtam hogy siessen-ölel át hátulról Jungkook. Yoongi felé nyújtom a kezem...a nagyon régen öleltem meg igazi szeretetből és bűntudatom van emiatt. Kissé akadozva, de belebújik az ölelésembe. Igazán aranyosan festhetünk ki. Kook ölel engem hátulról, Yoongi pedig elölről.
-Megígérem hogy vigyázni fogok rád és kihozzuk Hoseokot-suttogom neki a szavakat, mire még jobban hozzám préseli magát.
-Köszönöm...-válaszolja halkan. Kibontakozik az ölelésből és gyorsan beszalad a házba egy kabátért. Szerelmem felé fordulok, aki rögtön az ajkaimra csap. Gyors tempót diktál, amit alig bírok követni. Egy nagy cuppanással válunk szét én pedig lihegve nézek a páromra elködösült tekintettel.
-Mikor megláttalak...borzasztó dühös voltam rád. Tudod mennyire megijedtem, hogy bajod eshet??-kérdezi és nyakamba fúrja fejét. Ahányszor kifújja a levegőt, az megcsiklandozza a nyakhajlatom, amitől meg-megremegek.
-Hogy tudtad legyőzni?-kérdezi és közben csókokkal kezdi belepni a nyakam.
-Háth...egy kis segítséggelh-mondom és próbálom az apró sóhajaimat elfojtani magamba.
-Ez érdekesen hangzik-búgja a fülembe, amit egy kicsit meg is harap. Egy nagyot kell nyelnem, mert már úgy érzem megfogok fulladni a saját nyálamba.
-És kitől?-kérdezi elhajolva tőlem a szemembe nézve. Egy pillanatra ledermedek és próbálok gyorsan valami hihető hazugságot kitalálni.
-A szellem állatomtól!-mondom rámosolyogva.
-Ohh értem-válaszolja Kook. Ismét nyitná a száját, de valaki előbb megszólal.
-Itt vagyok!-lihegi Minho
-Én is megjöttem!-szalad hozzánk Yoongs egy nagy pulcsiba. Tippelnem sem kell, kié ez a pulcsi...ezt még én is hordtam egy ideig és tényleg nagyon kényelmes.
-Akkor indulhatunk?-kérdezi Minho, mire bólintok.
-Várj! Ő amúgy most ki is?-kérdezi hirtelen Yoongi.
-Egy tenebris, aki megmentett minket és átállt hozzánk-mondom, mire kissé döbbenten bólint válaszul Yoongi. Aggódom...nem akarom hogy Hobinak baja legyen, de a jóslat szerint el fog árulni valamit. Fogalmam sincs, hogy mit de rettentően félek. Mind tudjuk, hogy most Hoseokról van szó. A legjobb barátomról, arról az emberről, aki mindig itt volt nekem. Ő is a családom része és nem hagyom, hogy bármi baja legyen. Mindenki körém gyűlik és megfogják a vállam. Minho elmondja a helyet, ahova mennem kell és oda teleportálom magunkat.

Szellem állatLa tua prossima ossessione. Scoprilo ora